Hírek

Nem első alkalommal árult döghúst a kötegyáni házaspár

Újabb részletek derültek ki a kötegyáni lépfene fertőzés kapcsán.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kötegyánban lépfenenével fertőzött húst fogyasztottak többen is, miután egy házaspár feldolgozott egy elpusztult szarvasmarhát. A helyiek között továbbra is elsőrangú téma a fertőzés eredete, a településen tartanak a betegségtől, a beol.hu információi szerint többeket kezelnek Kötegyánban és Sarkadon is.


fotó: pixabay

A helyiek közül többen nyilatkoztak, miszerint a házaspár rendszeresen vásárolt dögöket, azokat feldolgozták, majd húsukat a környéken számos helyen értékesítették, de ők nem fogyasztottak belőle. A  kötegyániak szerint nemcsak Kötegyánba, hanem Sarkadra, sőt a megyehatáron túlra is jutott a húsokból; és magánemberek mellett henteseknek, vendéglátóhelyeknek is szállítottak.

A helyszíni vizsgálat során mintavételezés történt, a laborvizsgálat eredménye alapján a hús lépfene baktériummal fertőzött, azonban járvány nincs.

A nyilatkozatot tevők azt is részletezték, hogy információik szerint a település szélén lévő tanyánál jelentős fertőzöttséget mutattak ki a hatóságok, mint ahogy a család házánál is, ami a falu központi részén található. Sőt,

lefoglaltak mintegy 240 kilogrammnyi húst, ami nemcsak az elpusztult szarvasmarhát, hanem sertést is tartalmazott.

Azt is beszélik: a házaspár rendszeresen adott el kétes eredetű húsból készült kolbászt, illetve hogy Kötegyánban és Sarkadon is többeket kezelnek már lépfene gyanúja miatt. Az érintettek azonban nem hajlandók beismerni, hogy a családtól vették vagy kapták a húst, szégyenkeznek, illetve a házaspár sem szeretné kiadni a megrendelőket.

Ezzel cseppet sem segítik a hatóságok tevékenységét és azt, hogy megszüntethessék a fertőzésveszélyt. Fontos ugyanakkor tudni, hogy – mint az a Nébih oldalán olvasható –

a betegség emberről emberre nem terjed.

A kötegyániak szerint a dög feldolgozása közben fertőződtek meg a házaspár tagjai: a nő megvágta, a férfi pedig meghorzsolta magát. A feldolgozás után nagyjából két héttel jelentek meg a gyulai kórház bőrgyógyászatán, ahonnan rögtön a fertőző osztályra kerültek, a gyorsteszt ki is mutatta a lépfenét. 

A Békés Megyei Kormányhivatal az értesülést követően azonnal járványügyi nyomozást rendelt el. A helyszíni vizsgálat során mintát vettek, a laborvizsgálat eredménye alapján a hús lépfene baktériummal fertőzött.

Az érintett ingatlanok esetében helyi járványvédelmi zárlat került elrendelésre, egyben megtörtént az ingatlanoknál lévő
állatok védőoltással történő ellátása is.

A kormányhivatal kiértesítette és tájékoztatta az érintett háziorvosokat. Azok, akik a feldolgozásban részt vettek, vagy az elhullott állat húsából kaptak illetve fogyasztottak, megkapták a szükséges egészségvédelmi utasításokat, valamint járványügyi megfigyelés alatt vannak. Az előzetes vizsgálatok eredménye alapján a további érintett hatóságok értesítése is megtörtént.

A kormányhivatal bevonva a társhatóságokat is, egy összevont ellenőrzés keretén belül elvégezte az érintett ingatlanok fertőtlenítését, valamint a lefagyasztott fertőzött húsokat megsemmisítésre elszállíttatta.

A lépfenét, vagyis anthraxot egy baktérium okozza, és a betegségre leginkább a kérődzők, köztük a szarvasmarhák a fogékonyak.

Általában legelés közben, a takarmánnyal vagy a rossz minőségű – például talajvizet is tartalmazó – vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. A spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek.

A betegség emberről emberre nem terjed.

A lépfene az embert is megbetegíti. Főleg a hentesek, vágóhídi dolgozók fertőződhetnek meg, de házi vágást követően előfordulhat hús közvetítette lépfene is.

A betegség típusai közül a bőrlépfene a leggyakoribb, a bőr megsebzésével alakul ki. Először egy piros göb – papula – keletkezik, amelyből később hólyag jön létre. A hólyag felfakad és sötétbarna vagy fekete pörk képződik, aminek környéke vizenyősen-véresen beszűrődik.

agrotrend.hu / Beol

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés