2021.04.11., vasárnap , Leó, Szaniszló

Hírek

2021. január 02. szombat • 13:12

Népszokásaink szilvesztertől vízkeresztig

Szilveszteri álmaikról azt gondolták, az új esztendőben megvalósulnak. „Szép jelen...” – énekelték vízkeresztkor és ilyenkor is boldogabb jövőért könyörögtek. Régi idők karácsony utáni szokásait elevenítettük fel Töreki Imrével, a kemenesszentpéteri Bíborvirág Néptánccsoport vezetőjével.

– A szilveszteri, újévi ünnep egyházi eredetű, Szilveszter pápára emlékezhetünk ilyenkor, de természetesen számos népi szokás kapcsolódott hozzá. Ez volt a számadás ideje is, ilyenkor már a jövő évet tervezték a gazdák. Figyelték juhaikat, szarvasmarháikat. Ha a másik oldalukra fordultak, akkor azt gondolták, jobb esztendő lesz a következő, mint az épp vége felé járó volt. Ilyen hiedelmek is kapcsolódtak az ünnepekhez. Természetesen arra számítottak, hogy termékenyek lesznek állataik, bő termésük lesz az új évben. A szilveszteri álmaikat jóslásként értelmezték eleink: hittek abban, hogy amit ilyenkor alvás közben gondolatban átélnek, az meg is valósul a következő háromszázhatvanöt napban – kezdte tájékoztatását néprajzzal foglalkozó szakértőnk és hozzátette: a katolikus hívők hálaadásra gyűltek össze az óév búcsúztatásakor. Ez a szokás persze nem tévesztendő össze az amerikaival.

fotó: wikimedia

A magyarok ilyenkor közösen áttekintették az elmúlt hónapok eseményeit és áldást kértek. A gyerekek kis csapatokban járták a házakat és énekelték a „Szép Jézus, ez új esztendőben légy híveiddel!, Ó Mária, esedezzél értünk, édes reményünk!… kezdetű éneket. Boldogabb jövőért könyörögtek, áldást kértek a ház lakóira, családjukra. Cserébe apró ajándékokat kaptak, almát, diót, egy kis pénzt esetleg. A gyerekek többnyire öten mentek ilyenkor együtt és mindegyikük öt-öt ismerőséhez látogattak el.

Töreki Imre arról is beszélt, hogy a karácsonyi ünnepkör végét jelentő vízkereszt eredete Jézusnak a Jordán folyóban való megkereszteléséhez, Szent János emlékezetéhez kapcsolódik. Ilyenkor a falusiak a napkeleti bölcseket játszották el. Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt, a három királyt. A gyerekek királyoknak öltöztek a Balázs-járás alkalmával, úgy jártak házról házra. Egy hosszú, több versszakos éneket énekeltek. A refrénje úgy szólt: ”Szép jelen, szép csillag, szép napunk támad…„ Amikor a csillag szóhoz értek, annak úgy adtak hangsúlyt, hogy a mai teleszkópos asztali lámpák hosszabbítható-rövidíthető szerkezetéhez hasonló tartóra szerelt eszközükön megnyomtak egy gombot, mire a végére ragasztott csillag – amely a betlehemi csillagot jelképezte – előre ugrott. Akár másfél méteres volt ez a teleszkópszerűség.

Maga a szerkezet a dal alapján a Szépjelen nevet kapta. Talán az utolsót éppen szakértőnk készítette a győri Xantus-múzeum felkérésére. S ekkor még az is szokás volt, hogy a falu papja minden ajtófélfára felírta a GMB betűket, a három királyok nevének kezdőbetűit, a lakók pedig süteményre invitálták be.

agrotrend.hu / veol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.