Nő az igény a szezonális munkaerő iránt

A november 30-i határidőig kilenc megyéből, összesen 24 munkaadótól mintegy 2500 közfoglalkoztatott bevonására érkezett igény idénymunkára – közölte a Belügyminisztérium.

Az adatok szerint májusra 231 főt igényeltek, de a nyár előrehaladtával érezhetően nő az igény a szezonális munkaerő iránt, augusztusra már 2408 kisegítőre van szükség országszerte. Az őszi betakarítás idejére is szép számmal érkezett kérvény munkaerő kiközvetítésére, szeptemberre 2167, októberre 1892 főt alkalmaznának. A szezonmunkásokra elsősorban a mezőgazdaságban, főként a gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban, valamint egyszerűbb ipari munkák elvégzéséhez van szükség. A munkások egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozhatnak ez idő alatt, de a közfoglalkoztatotti jogviszonyuk is megmarad.

A tervezett létszám azért is jelentős, mert az idén augusztusig mindössze 430 közfoglalkoztatottat sikerült egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni.

Fotó:MTI

A közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályozás ugyanakkor több ponton is változik jövőre. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy januártól a közfoglalkoztatottak jogviszonyuk fennállása alatt a jelenlegi 3 helyett 15 napig vehetik igénybe a munkaerőpiaci szolgáltatásokat. Ezek közé tartozik többek közt a munkaügyi központok információnyújtása a lehetséges munkahelyekről, a pályaorientációs tanácsadás vagy a munkaközvetítés, valamint a mentális, a szociális és az egészségügyi problémákkal küzdő közfoglalkoztatottak részére felajánlható egészségügyi és szociális szolgáltatások is ebbe a körbe tartoznak.

Változik a közfoglalkoztatásból történő kizárás szabálya is januártól. A Belügyminisztérium közlése szerint új kizárási ok kerül a közfoglalkoztatási törvénybe.

Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból akkor is, ha a munkaviszonya a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg, tehát nem a munkaügyi hivatal hívja vissza, vagy nem saját maga mond fel. A módosítás következtében ugyanakkor nem kell kizárni a közfoglalkoztatásból azt, akinek a próbaidő alatt azonnali hatállyal mondanak fel, mivel a munka törvénykönyve alapján a próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatállyal, indokolás nélkül szüntetheti meg a munkaviszonyt. Azaz abban az esetben is, ha a felmondás nem a munkavállaló hibájára, magatartására vezethető vissza, hanem a munkaadó meggondolja magát, és a kínált álláshelyre mégsem szeretne senkit alkalmazni. Ilyen esetben méltánytalan az elbocsátott munkavállaló szankcionálása, aki így önhibáján kívül még a közfoglalkoztatásban megszerezhető jövedelemtől is eleshet. A módosítás célja ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem különböztette meg azokat az eseteket, amelyekben a foglalkoztatási jogviszony próbaidő alatt szűnt meg a munkáltató azonnali hatályú felmondásával.

Változik a szociális szövetkezetek ellenőrzésének gyakorlata is a szövetkezeti törvény módosítása miatt. Arra az esetre, ha a szociális szövetkezet a használatba kapott eszközöket szerződésellenesen vagy rendeltetésellenesen használja, szankciót helyez kilátásba a törvény, ami a szerződés azonnali hatályú felmondását jelenti, és ennek következtében a használatba kapott eszközök visszakerülnek annak tulajdonosához.

Várhatóan csökken jövőre a közfoglalkoztatottak száma, mivel a munkaadói érdekképviseletek szerint a minimálbér jelentős, 15 százalékos emelése már jobban motiválja a közfoglalkoztatottakat arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el. Emellett a kormány folytatja több, a közmunkásokat a versenyszférába juttató programját is.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztus és október közötti időszakra vonatkozó adatai szerint a 4,4 millió magyarországi munkavállalóból 220 ezer közfoglalkoztatottat regisztráltak, számuk egy év alatt 11 ezerrel csökkent.

agrotrend.hu / magyaridok.hu