Hírek

Önkéntesek is segítik a rákosi vipera védelmét

Tavaly 26 önkéntes összesen 436 terepnapot töltött a kiskunsági vipera-élőhelyeken.

Az önkéntesek 436 terepnapon hasznos tevékenységet végezett a rákosi vipera védelme érdekében – írta a Bács-Kiskun megyei hírportál. Jóval többen, mint a korábbi években, pedig a járványügyi korlátozások jelentős kihívások elé állították a Kiskunsági Nemzeti Parkot (KNP) és az önkénteseket is. A szabályokat betartva egyesek önálló terepi munkával látták el feladataikat, mások kisebb csoportokat alkotva hetekre leköltöztek a projektterületre, elszigetelve magukat a fertőzés lehetőségétől – írja a knp.hu.

Az önkéntesek a vipera és más hüllőfajok monitoringja során is segítettek, valamint a potenciális ragadozók felmérésben is részt vállaltak. Külön kiemelendő a ragadozó-kizáró hálórendszer tartóoszlopainak elhelyezésében és a lehálózásban nyújtott munkájuk – közölte a nemzeti park.

A rákosi vipera hatékonyabb védelméhez szükséges ismeretek biztosítása érdekében, az önkéntesek közül nyolcan a tudományos diákköri munkájukat, szakdolgozatukat, diplomamunkájukat vagy PhD kutatásukat is a projekthez kapcsolódóan végezték.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

A rákosi vipera

A rákosi vipera 50 centimétert alig meghaladó méretű. A feje háromszögletű, a halántéktájékon elhelyezkedő méregmiriggyé alakult fültőmirigyek miatt hátrafelé kiszélesedő. Hátának alapszíne vagy világosszürke, vagy szalmasárga. Teste, zömök és izmos, farka rövid, mely a nőstényeknél hirtelen elvékonyodik. A törzs izomzata gyenge, így szorítani gyengén tud. Jellegzetes mintázata a tarkótól a farok végéig húzódó, a test alapszínétől elütő, sötétebb cikk-cakk sáv, melyet egy világosabb sáv övez. A test mindkét oldalán kör alakú foltok találhatók, melyek színe megegyezik a cikk-cakk minta színével. A nőstények farka rövidebb (farokpikkelyek száma 23-28) és fokozatosan elvékonyodó, a hímeké hosszabb (farokpikkelyek száma 30-37) és a kloákát követően (a hemipéniszek miatt) kiöblösödik, majd lassan hegyesedik csak el. A nőstények általában testesebbek. Az egyedek tarkótájékán jellegzetes, viperákra jellemző, „X” vagy „Λ” minta található. A has szürkésfekete, fehér pettyezéssel.

agrotrend.hu / baon.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook