2019.12.06., péntek , Miklós

Hírek

2019. szeptember 28. szombat • 10:55

Öntözésfejlesztési szakmai konferenciát rendeztek az OMÉK-on

Az erre fordítandó 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja. A VP jelenleg egy 50 milliárdos kerettel segíti a fejlesztést.

Az aszálykárok utólagos kezelése helyett a következő időszakban a károk megelőzésével összefüggő feladatokra kell koncentrálnunk – mondta el Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkára a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron (OMÉK) megszervezett vízügyi konferencia megnyitóján - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

Feldman Zsolt elmondta, hogy 2019 márciusában döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Fontos tény, hogy ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése.

Ahogy Győrffy Balázs, a NAK elnöke fogalmazott, a 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek – ott, ahol valós öntözési igények vannak.

– Már ebben az évben elkezdődtek a munkálatok, a kamarai vízigény-felmérés eredményeivel összhangban. Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság, valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettősműködésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban.

Mint mondta, a következő évekre előirányzott feladatok egyaránt vonatkoznak vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató intézkedésekre.

– A vízkínálat fejlesztése kapcsán szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, a nem állami művek kataszterének és rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása, valamint a víztározási lehetősége megteremtése.

A vízkeresleti fejlesztés vonatkozásában meg kell említeni a termelői együttműködés támogatását, a hatékony öntözés kidolgozását, a további jogszabályi egyszerűsítések végrehajtását, a speciális magán és közérdekű vízátvezetési szolgalom megteremtését, az öntözött területen elővásárlási és előhaszonbérleti jogok kialakítását, a szakhatósági – talaj-környezet és természetvédelmi – engedélyek egyszerűsítését.

Támogató intézkedésként megjelenik a mezővizes középfokú oktatás, a szaktanácsadás és a felnőttképzés megerősítése, illetve az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutató központ kialakítása – tette hozzá.

Feldman Zsolt megjegyezte, az öntözési beruházások könnyebb, gyorsabb megvalósítása érdekében az elmúlt két évben jelentős mértékben sikerült csökkenteni az adminisztratív terheket, példaként említve a beruházások kiszámíthatóságát segítő, eddig csak 5 évre kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyek 20 évre történő kiadását.

Hangsúlyozta, hogy a következő évtől pedig újabb, jelentős adminisztrációs könnyítéseket tervez a tárca bevezetni a vízjogi engedélyeztetés terén.

Az államtitkár a jövőbeli feladatok közül megemlítette a termelői öntözési közösségek létrehozását és szabályozását, valamint azt, hogy Szarvason egy öntözésfejlesztési bemutató gazdaságot hoznak létre az öntözési technológiák alkalmazásának előmozdítása érdekében.

Kitért arra is, hogy a termelői, vízkeresleti oldal megszervezésére a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött az Öntözésfejlesztési Főosztály, az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szerve. Valamint folyamatban van a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) projekt keretében az engedélyezési eljárás elektronizálása is.

Győrffy Balázs annyival egészítette ki, hogy a kamara feladata a termelői igények gyűjtése, megfogalmazása és a jogalkotás felé történő közvetítése, elsősorban a szabályozási környezet egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében.

– Ezen célok eléréséhez – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve – folyamatos párbeszédet folytatunk az Agárminisztériummal és a Belügyminisztériummal, a háttérintézményekkel, a kutatóintézetekkel, a vízügyi szervekkel és a katasztrófavédelemmel.

Ezt a munkát segíti elő a Környezeti, Vízgazdálkodási és Fenntarthatósági országos kamarai osztályunk is, amelynek munkáját Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója irányítja. Az osztály az országos osztálytagok észrevételeinek figyelembevételével, meghatározott munkatervvel irányozza elő az érintett gazdálkodók érdekeinek képviseletét.

A rendszeres osztályüléseken és szakmai konzultációkon túl a vízgazdálkodási alosztály évente legalább egy, bemutatóval egybekötött szakmai szimpózium szervez, az öntözésben érintett intézmények, szakmai döntéshozók és felsőoktatási intézmények bevonásával – mondta.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy nagyon fontos szerepe van az öntözésnek a mezőgazdaságban, hiszen a termelés biztonsága mellett jövedelembiztonságot és versenyképesség-javítást jelent, emellett vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást eredményez. A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel.

Hozzátette: több egyszerűsítést is bevezetett az agrártárca annak érdekében, hogy minél több gazdának lehetősége legyen pályázni. Egyéni projekt esetén 1 milliárd forintra, kollektív projekt esetén 2 milliárd forintra emelte a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát, emellett további tíz százalékponttal megemelte a támogatási intenzitást, hogy nagyobb komplexebb beruházások valósulhassanak meg.

Az egyszerűsítésnek köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve az osztatlan közös földtulajdon estében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra. Az államtitkár kiemelte, hogy azok számára is lehetővé teszik az újrapályázást, akik már részesültek az öntözésfejlesztési támogatásban.

Mindezeket figyelembe véve Győrffy Balázs szerint reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön, azaz közel megkétszereződjön az öntözhető terület nagysága.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.