Országos Western Bajnokság az ország egyik legszebb birtokán

Hét kategóriában – gyümölcstermesztő birtok, állattenyésztő birtok, családi gazdaság, szántóföldi növénytermesztő birtok, kertészet, precíziós gazdálkodás és szőlészet-borászat – versenyeztek az ország legszebb birtokai idén. A Fekete Lovasfarm állattenyésztés kategóriában mérettette meg magát. Nem hiába szálltak versenybe, hiszen bejutottak a döntőbe és elnyerték kategóriájukban a közönség díját és a média különdíját is – írja a baon.hu.

A legszebb birtokok között szerepelt a Fekete Lovastanya is – fotó: magyarorszaglegszebbbirtoka.hu

– Próbáltuk megmutatni azt az egymásra épülést, ami nálunk nagyon jól működik. A szarvasmarha ágazat és a lovasgazdaság tökéletesen kiegészíti egymást. Ugyanakkor fontos számunkra, hogy az extenzív körülmények között való szarvasmarhatartás biztosítsa a biodiverzitást, az élővilág sokféleségét.

A célunk megegyezik a verseny szervezőinek elképzeléseivel. Munkatársaimmal együtt mi is azt szeretnénk elérni, hogy nagyobb legyen a megbecsülése a mezőgazdaságnak és az ágazatban dolgozó embereknek – nyilatkozta lapunknak Fekete Benő.

– Azt szeretném, hogy büszke legyen a fiam, amikor az általunk tenyésztett, díjazott bikát felvezeti egy kiállításon. Vagy ha majd leül egy lánnyal beszélgetni és azt mondja, hogy agrármérnök, az legalább olyan jó parti legyen, mintha ügyvéd lenne – tette hozzá a háromgyermekes édesapa, akitől azt is megtudtuk, hogy hosszú út vezetett a Magyarország legszebb birtoka cím különdíjának elnyeréségig.

Fekete Benő belenőtt az állattenyésztésbe. Édesapja, aki juhágazati felügyelő volt, a nyolcvanas években kezdett el juhtenyésztéssel foglalkozni. Első néhány birkájukat tartozás fejében kapta, ezekhez vásárolt egy tanyát, amit szép lassan bővített.

Benő már kisgyermekként szívesen segített édesapjának az állatok körüli teendőkben. Szinte minden szabadidejét a tanyán töltötte. Így szép apránként sajátította el a juhtenyésztés fortélyait. Egyenes út vezetett a kiskunfélegy­házi mezőgazdasági szakközépiskolába, onnan pedig Hódmezővásárhelyre, ahol agrármérnökként végzett.

– A gazdaság szép lassan fejlődött, a kárpótlásokkal egyre több földet tudtunk vásárolni, 3200 anyajuhhal dolgoztunk, mégis azt láttam, hogy nem ez a mi utunk – mesélte a gazda. – A juhtenyésztés jövedelmezősége ugyanis hazánkban nem túl kedvező. Ugyanakkor nincs megfelelő szakember sem. Miután a kétezres évek elején átvettem édesapámtól a gazdaságot, a juhállományt fokozatosan leépítettem, közben pedig a marhaállományt fejlesztettem. Száz magyar tarkával indult a marhatenyésztésünk, jelenleg 800 anyatehénnel dolgozunk – sorolta Fekete Benő.

Tesztelték, hogy melyik az a fajta, amelyik ezen a rögön jól érzi magát és jól viseli a nyári hősokkokat.

– Arra jöttünk rá, hogy a limousin-fajta a legoptimálisabb, már csak azért is, mert olyan vadak, hogy nem félek attól, hogy ellopják őket a legelőről – tette hozzá Fekete Benő. Azt is elárulta, hogy kisgyermekkora óta vonzódik a lovakhoz is. Első nagy lovát első fizetéséből vette. Bár édesapja nem örült neki, gyorsan kiderült, hogy sok hasznát veszik a gazdaságban, hiszen lóháton sokkal könnyebb a hatalmas területen legelő marhák behajtása.

– Így lett munkatársunk a ló és kezdtem tanulni a westernlovaglást. Ez egyfajta munkalovaglás, ahol a lovak idomítottsága nagyon fontos. Annyira össze kell hangolódnunk, hogy a lovas azt érezze, négy lába van – részletezte a gazda, akinek a farmján már tanítják is a westernlovaglást, jelenleg húsz lóval dolgoznak. Idén az Országos Western Bajnokság döntőjét is náluk tartották.

– Lelkesen dolgozok a west­ernlovaglás ügyéért. A Western Reining Szakág elnökségi tagjaként küldetésemnek tartom, hogy ezt a fajta lóval való munkát népszerűsítsük. Nem mellesleg szeretném elnyerni az országos bajnoki címet marhaterelő- és válogató versenyszámban – beszélt terveiről.

– Szeretnénk minél több emberrel megkedveltetni ezt az életérzést. Mindazonáltal szeretnék egy férfiképet is mutatni a fiataloknak, mert egyre kevesebb az a férfiminta, amit követhetnének. Azt látom, hogy a fiatalok nem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni, mert az esélyt sem kapják meg erre. A lóval való munkánál azonban ezeket meg kell tanulni. Itt minden lépésnek súlyos következménye van, amit fel kell vállalni. Így lesz a lovasból olyan határozott jellemű, irányítani tudó ember, akit hiányol a mai társadalom – összegezte Fekete Benő.

agrotrend.hu / baon.hu