2020.10.21., szerda , Orsolya

Hírek

2020. június 02. kedd • 18:02

Rajzanak a kérészek a Kőrösökön

A közelmúltban a tisza-virágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. Mára csak a Tiszán, illetve annak mellékfolyóin, így a Körösökön, valamint a Rábán, illetve néhány Magyarországtól keletre található folyón él meg a különleges kérészfaj.

A Körösök megyei szakaszán is előfordul a kérészeknek ez a típusú rajzása, de más fajjal is, nem csak a Tiszavirággal lehet találkozni – mondta el hírportálunknak Boldog Gusztáv. A természetvédelmi szakember érdekességként megemlítette, hogy például a Dunának is van jellegzetes kérészfaja. A Dunavirág, amely a Dunáról kapta a nevét, lényegesen kisebb tiszai rokonánál. Ez az a bizonyos másik kérész, amellyel a Körösökön is lehet találkozni - írja a beol.hu.

fotó: wikipedia

A kérészek környezetvédelmi szempontból fontos indikátorok. Tökéletlen átalakulással (hemimetamorfózis) fejlődnek ki, ugyanis a kérészeknek nincs bábállapotuk. A folyók üledékében, az iszapfenéken három éven át töltik lárvaéletüket. Mindenféle károsodásra, hulladékra rendkívül érzékenyen reagálnak, éppen ezért a tiszta víz fontos számukra. A szakember kitért a jellemző tiszavirág-életű kifejezésre. A legtöbb faj annyira rövid ideig él, hogy még a szájszervük sem fejlődik ki, így nem is táplálkoznak. Lárvakorban jól tudnak lakni, amikor azonban kikelnek, már minden mozdulatuk, minden ösztönük csak egyetlen dolog, a szaporodás körül mozog.

A tiszavirág imágóként kifejlődve fartoldalékával együtt 8–12 centiméter hosszúra nő meg, anélkül körülbelül 4 centis, szárnyfesztávolsága eléri a 6–7 centimétert. Európában a legnagyobb kérészfaj.

Mint az internetes oldalakon is olvasható: két pár szárnyuk egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világosbarna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7–8000 petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket.

fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben körülbelül hússzor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő, úgynevezett szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények később jelennek meg, mint a hímek, és levetve lárvabőrüket egyből imágóvá alakulnak.

Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban zajlik.

agrotrend.hu / beol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.