Hírek

Rejtélyes betegség tizedeli a szarvasokat

A szarvasokat betegíti meg az a fertőzés, amely egyre nagyobb tempóban terjed Amerikában. Gyógyszer nincs ellene és emberekre is veszélyes, hasonlít a kergemarha-kórra.

Már az Egyesült Államok felében – 26 államban – megjelent egy új, a szarvasféléket fertõzõ betegség, amelyet „zombiszarvaskór” néven emlegetnek – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi száma – írja a baon.hu.

fotó: pixabay.com

Az elnevezés találó, a fertõzött állatok ugyanis pont úgy viselkednek, mint a horrorfilmek zombijai. Botladoznak, nyáladzanak, nem mutatnak félelmet, sõt megtámadnak mindent, ami mozog, még az embereket is. Ráadásul nemcsak ezért veszélyes az emberre.

A betegség hivatalos neve Central Wasting Disease (CWD), magyarul krónikus sorvadásos rendellenesség, amely egy neurodegeneratív fertõzés, nincs sem oltás, sem gyógyszer ellene.

A kergemarha-kórhoz, azaz a Creutzfeldt-Jakob-szindrómához hasonlóan ez a betegség is elõször koordinációs problémákat és viselkedészavart okoz, kórokozói pedig az egész testben megtalálhatók.

Abban is hasonlít a kergemarhakórhoz, hogy CWD is egy úgynevezett prionbetegség. Terjedéséért egy hibás szerkezetû, önmagát replikáló fehérje, a prion a felelõs, amely a szervezetbe jutva a normális térszerkezetû azonos fehérje szerkezetét a maga képére formálja.

A neurodegeneratív betegség aztán az agy szivacsszerû elváltozását okozza, ennek tudható be a megváltozott viselkedés, elbutulás is. A sorvadás végül minden esetben az állat elhullását okozza.

A hõkezelés sem pusztítja el

Bár dokumentált emberi fertõzés még nem fordult elõ, és könnyen lehet, hogy nem is fog, de Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem járványkutatója szerint ez még nem jelenti azt, hogy veszélytelen.

A kutató kiemelte, hogy tíz év után észlelték elõször azt is, hogy állatról emberre terjedt a Creutzfeldt-Jakob-kór, ráadásul a Minnesotai Egyetem kísérletei szerint a CWD egereket például képes megtámadni, így lehetségesnek ítélik a fajok közötti fertõzéseket is.

A járványügyi hivatal mindenesetre figyelmeztetést adott ki, elsõsorban a vadászoknak. Mivel a betegség akár egy évig is lappanghat az állatban, mielõtt tüneteket okozna, és mert a hõkezelés, sütés-fõzés sem pusztítja el a kórokozót, így azt javasolják, hogy a vadászok figyeljék a központ híradásait.

A vadászterületeken mintavevõ állomásokat állítottak fel, amelyekben öt perc alatt ellenõrizhetõ, hogy az elejtett vad fertõzött-e. A biztonság kedvéért az is javasolják, hogy az elejtett vad húsát ne fogyasszák el.

Kerge marhák Európában

A kergemarha-kór (BSE – Bovine Spongiform Encephalopathy) vagy másik nevén a szivacsos agysorvadás utoljára az 1990-es évek közepén okozott komoly riadalmat Európában.

A járvány Angliából indult, ahogy elsõként az 1980-as években is, ám legutóbb kimutatták azt is, hogy van összefüggés a hasonló emberi betegség, a Creutzfeld-Jakod szindróma és a BSE kór között.

Vagyis fertõzött marhahússal emberben is okoz betegséget a vírus, amely ráadásul a sütés-fõzésnek is ellenáll. Emiatt az angliai eredetû marha, illetve marhahús és marhahúskészítmények importját szinte minden európai ország megtiltotta, késõbb maga az Európai Unió is teljes importstopot rendelt el.

Azt is elõírták, hogy a két és félévesnél idõsebb szarvasmarhákat meg kell semmisíteni, ennek több milliárd fontos költségeibõl 30 százaléknyit az EU magára vállalt.

agrotrend.hu / baon.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook