Hírek

Rendkívül fontos az élelmiszerhigiéniai rendszer betartása

2019. október 29-én Szegeden rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kamara Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatósága „Élelmiszerhigiéniai gyakorlat a kisüzemi termelésben” című rendezvényét.

Első előadóként a Diatra Mérnöki Irodától Traszkovics Zsolt lépett a pódiumra. Az önellenőrzésről tartott előadást, melynek keretében elmondta, hogy a leginkább az a fontos, hogy mindenki egyénileg, az üzemére szabva alakítsa ki a saját HACCP-jét, hiszen nincs két egyforma üzem, nincsen egy mindenhol használható sablon. A folyamatos átvilágításnak, ismétlődő ellenőrzéseknek gazdasági nyeresége is lehet, hiszen ha nem merül fel probléma a termék minőségében, az megalapozza a fogyasztói elégedettséget, termékhűséget. Kiemelte továbbá, hogy a HACCP kialakításánál érdemes kikérni szakember véleményét azért, hogy az ne legyen se túl, se alul szabályozva – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

Polczer Katalin, a NAK élelmiszeripari szakértője a „NAK szerepvállalása az élelmiszerhigiéniai szemléletformálásban” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a tudásátadás kiemelt feladata az igazgatóságnak, melynek keretében rendezvényeket, tanulmányutakat szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg számos témában. Kiemelte a TANULJUNK EGYÜTT! és a FEJLőDJÜNK EGYÜTT! szakmai programsorozatokat, melyek hasznos gyakorlati tudással gazdagítják a vállalkozó kedvű élelmiszer-előállítókat.

Dr. Bartókné dr. Lamper Csilla, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságáról osztotta meg tapasztalatait a rendezvény résztvevőivel. Hangsúlyozta, hogy a hatóság elsődleges feladata a vállalkozók segítése, így bármiféle tervezett beruházás előtt érdemes felvenni velük a kapcsolatot, kikérni a véleményüket. Ismertette továbbá a szakképesítési rendelet újdonságait.

Egy jó gyakorlati példát mutattak be a Magyardombegyházi Sajtfalu képviselői, Dinyés Ildikó és Lénárt Gabriella: a magyardombegyházi önkormányzat szociális szövetkezetének működését. Az alig 150 fős település önkormányzata a közmunkaprogram alternatívájaként ma már 250 kecskével tejfeldolgozásba, kiváltképpen sajtgyártásba fogott.

Kiemelték a marketingtevékenység fontosságát, hiszen sokan nem ismerik még őket, azonban erre anyagi és humán-erőforrás hiányában egyelőre nincs lehetőségük.

Azonban példamutató tanulni akarásukkal, kitartó és áldozatos munkájukkal már elérték céljukat, mely a minőségi tejfeldolgozás és sajtgyártás mellett a társadalmi szerepvállalás, illetve a helyi gazdaságfejlesztés.

agrotrend.hu / NAK