Hírek

Részben kiküszöbölhető a jégeső egy csúcstechnika segítségével

Átadták az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai hátteret.

Idén januárban indult el az Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat projektje, amelynek keretében átadták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszerhez (OJR, kamarai nevén: JÉGER) kapcsolódó HPE Apollo nevű szuperszámítógépet. Akkor az is elhangzott, hogy a tökéletes működéshez további informatikai fejlesztések kellenek – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Löwinger Endre rendszerüzemeltetési vezető a szuperszámítógépnél – fotó: MTI

A szavakat tettek követték, így a projekten belül következő lépésként augusztus 10-én az OMSZ székhelyén átadták az OJR meteorológiai kiszolgálásához szükséges – és a HPE Apollo újabb bővítését és fejlesztését is jelentő – informatikai rendszert. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke megjegyezte a 709 milliós KEHOP-keretből (Környezeti és Energiahatékonysági Program) minderre 300 millió forintot fordítottak. Mint mondta, így már lehetővé válik, hogy a meteorológiai mérések felhasználásával Közép-Kelet-Európában is egyedülálló pontossággal számszerű időjárás-előrejelzéseket készítsen a szolgáltat. Hozzátette, a KlimAdat keretében a jégeső (mint szélsőséges időjárási jelenség) magyarországi előfordulására vonatkozó meteorológiai modell fejlesztése és futtatása valósul meg

Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyekért felelős államtitkára köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezelve az éghajlatváltozást döntött az országos jégkármérséklő-rendszer létrehozásáról, amelynek kialakításával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát bízta meg.

Hozzátette, hogy a beszerzett szuperszámítógép teljesítménye ötszöröse a korábbinak, és nemcsak az OJR-t szolgálja ki, hanem tovább javítja majd a meteorológiai előrejelzések biztonságát és gyorsaságát is. Rácz András hozzátette, az OMSZ-nek négy radarállomásból álló országos radarhálózata van, a kormány döntése szerint idén egy ötödik radarállomást is telepítenek. Ennek eredményeként a magyar állami meteorológiának teljes országos lefedettsége lesz. 

Az OJR hivatalosan 2018. május 1-től működik, azóta nyújt hozzá az OMSZ meteorológiai támogatást – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgálat előrejelzése és adatai alapján kell vagy nem kell üzembe helyezni az ezüst-jodidot a felhőkbe juttató automata és a manuális talajgenerátorokat.

– A rendszer elsősorban a hazai gazdálkodók, másodsorban pedig Magyarország teljes lakossága számára már most bizonyította hasznosságát – jegyezte meg az eseményen Darabos Tamás, a NAK főigazgatója. – A kimutatások szerint az elmúlt 30 év legzivatarosabb május-július közötti időszakának vagyunk elszenvedői. Egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal. Májusban tehát a 31 napból 27 olyan nap volt, amikor be kellett kapcsoltatni a generátorokat, előfordult, hogy naponta több alkalommal. Volt olyan nap, amikor az ország nagy részén szinte 24 órán keresztül működtek. Májusban összességében országosan 267 órán keresztül működtek, ez a hónap 744 órájára vetítve 36 százalékot jelent. Az időjárási körülmények miatt június és július hónapokban is hasonlóan magas volt a generátorok működtetési aránya.

Darabos Tamás, a NAK főigazgatója, Kaszás Zoltán, a T-Systems vezérigazgatója, Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, Radics Kornélia, az OMSZ elnöke, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkára átvágja a nemzeti színű szalagot az átadási ünnepségen (balról jobbra) – fotó: MTI

A főigazgató hozzátette, a rendszer használata ellenére csak az ország néhány pontján hullott jégeső. 

– Érdemes megemlíteni azt a június 8-i esetet, amikor Szlovéniában almanagyságú jég esett, és a szó szoros értelmében átlyukasztotta az autókat. A határ innenső oldalán, Zala megyében is volt jégeső, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal. Június 15-én ugyanez a helyzet állt elő: Kárpátalját hatalmas jégverés érte, de hazánk északkeleti határszélein sokkal kisebb jégszemek hullottak. Azt, hogy egyébként hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, nem tudjuk bizonyítani.

A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva lehet értékelni, amikor összehasonlítóak lesznek az éves jégkáradatok. Darabos Tamás szerint azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére június közepéig az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya. Így vélhetően már az első másfél hónapban jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani.

– A példákból is látszik, hogy a rendszer létjogosultságához nem férhet kétség, az nap, mint nap beváltja a hozzá fűzött reményeket, hiszen a mezőgazdasági értékek mellett megvédi például a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is – mondta. – Ugyanakkor a létező technológiák egyikével sem lehet teljes mértékben kiküszöbölni a jégesőt. A kamara által kiépített módszerrel azonban garantálható, hogy a jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer használata nélkül hullanának le.

Darabos Tamás hozzáfűzte, a most átadott informatikai fejlesztéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő-rendszere a korábbiaknál is pontosabb és hatékonyabb működésre lesz képes. 

– A jégeső mérséklése közös munka eredménye: az OMSZ által szolgáltatott adatok és a generátorkezelők szakértő munkájának összességeként tekinthetünk a jégesőre megelőzhető eseményként.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook