2021.06.23., szerda , Zoltán

Hírek

2020. augusztus 06. csütörtök • 14:55

Rögzített árakat szeretnének a szőlősgazdák

A szőlő felvásárlási ára tavaly sohasem látott mélységekben volt Pallagi Miklós egri termelő szerint az önköltségi ár alatti felvásárlás nyolcezer ember megélhetését veszélyezteti az Egri borvidéken. Ezért is hoztak létre egy érdekvédelmi szervezetet. A Mátrai borvidék szőlőtermelői is rögzített minimálárat szeretnének.

Június 25-én alakult meg, s a cégbírósági bejegyzésre vár az Egri Borvidék Szőlőtermelői Egyesület – tudtuk meg a szervezet elnökétől, Pallagi Miklóstól. Azért van szükség az összefogásra, mert szerinte a gazdák érdekeit senki nem képviseli. Felvetette, az országos hegyközségi tanács tagjai is borászok, és nem szőlészek. Több pályázatot írnak ki előbbieknek, mint az utóbbiaknak - írja a heol.hu.

fotó: pixabay.com

– Valamikor úgy indult, hogy érdekképviseleti célra és adminisztrációra hektáronként tízezer forintot fizetünk be hegyközségi járulékként. Kérdés, hol marad mára az érdekképviselet. Egyesületet alakítottunk, és feladtunk már hirdetéseket is. Traktorosok csatlakozását is várjuk, hiszen muszáj tüntetnünk, mert a felvásárlók egy jottányit nem akarnak engedni – nyilatkozta lapunknak az egyesületi elnök.

Tavalyi 55–75 forint körül alakult a szőlő kilónkénti ára, s ezen a felvásárlók nagyot nyertek. A szőlészek most azért szerveződtek, mert ezt nevetségesnek tartják. A tiltakozás szükségét több érvvel igyekezett alátámasztani Pallagi Miklós.

Ezek sorában a legfontosabb: több ezer ember megélhetése előbbre való, mint négy-öt – véleménye szerint – profitra éhes vállalkozó haszna. Az Egri borvidék hegyközségei 2430 tagot számlálnak, családtagjaikkal ez nyolcezer ember megélhetését jelenti.

– Gyönyörű a szőlő, én a bolondja vagyok. Nem akarok úgy járni, hogy a gyerekeim nyűgnek vegyék e munkát. A tavalyi kilogrammonkénti ár egy gombócnyi fagylalt ötödét érte. Ehhez képest ezt a legmunkaigényesebb növény. Harminc kiló szőlőt kéne eladnom egy kilogramm földieperért? Hol itt a helyes arány? – fakadt ki Pallagi Miklós.

Személyes példájával mutatott rá a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára. A szőlész 24 milliót forintot fektetett be 2002-ben hat hektár telepítésébe. Szerinte azonban most el se lehet adni az ültetvényt. A korábbi négymillió forintos hektáronkénti árak mára kétmillióra estek vissza. Olcsó felvásárlásra megy ki a játék a nagyok részéről a területek tekintetében is. Annál még a tőkék támogatott kivágása is jobb megoldást jelentene, volt már ilyen 11 évvel ezelőtt.

fotó: pixabay.com

Én akkor már nyolc hektárt kivágtam, akkor kétmillió forintot adtak az öreg ültetvények felszámolására hektáronként. A még megmaradt területeimmel is megtenném ezt – mondta elkeseredetten az egri szőlősgazda.

Úgy véli, eddig az Egri borvidéken örömünnep volt a szüret. Minden gazda várta már, hogy közeledjen az ideje, most azonban ódzkodnak tőle. A zöldszüretbe sem tudott mindenki belemenekülni, mert erre csak elektronikusan lehetett bejelentkezni. Szerinte az a vélemény sem állja meg a helyét, hogy a pincék tele lennének borral. Az egyesületi elnök szerint egyes borászok is felelősek a kialakult helyzetért, mert lefelé szorítják az árakat. Figyelmeztető jel, hogy a korábbi, háromezer körüli hegyközségi taglétszám is csökkent.

Kovács Zita, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke a Heol kérdésére elmondta, hogy az elnökségük hozott egy felvásárlási árakkal kapcsolatos határozatot. Ezt eljuttatták a felvásárlókhoz, a termelőkhöz és a hegyközségekhez. Védőárat nem határozhattak ugyan meg, de azt kiszámolták, hogy egy hektár művelési költségre vetítve mennyi az az ajánlott ár, amiből a csak szőlővel foglalkozó termelő meg tud élni.

– Jelen állás szerint most 80 és 110 forint között mozognak az árak a borvidékünkön, tavaly 50–60 forintoknál kezdődtek. A nyolcvan forint egyfajta lélektani határ. Nagyjából ott tartunk most, mint amennyit két évvel ezelőtt kínáltak – mondta a hegyközségi tanács elnöke.

Kovács Zitától megtudtuk: a mátrai borvidéken termelt szőlőt jórészt máshol dolgozzák fel. Az a probléma, hogy a Mátrában e nagy terület mellé hiányos a helyi borászkapacitás. A Danubiana Kft.-re és a nagyrédei borászatra lehet számítani, minden más jórészt az ország többi részeiről érkező felvásárlóktól függ.

Elmondta továbbá, a legnagyobb problémát az okozza, mint ahogyan tavaly is, hogy ők szelektálnak, s vannak olyan fajták, amiket alig vesznek át.

agrotrend.hu / heol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.