Hírek

Stratégiai szerep jut a mezőgazdaságnak

Felértékelődött a mezőgazdaság szerepe, az elmúlt hónapokban, a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt kialakult gazdasági krízis is rávilágított az ágazat stratégiai fontosságára. Az esetleges élelmiszerhiány kialakulásának kockázata ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára, valamint a termelékenység javítására.

Hazánk természeti adottságainak köszönhetően a mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában. Nem csak a foglalkoztatás terén meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá az élelmiszeripar alapvető beszállítója – mutat rá elemzésében az Állami Számvevőszék. A szakemberek szerint hazánkban a mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben az uniós átlaghoz képest magasnak mondható.

Fotó: MTI / Balázs Attila

A mögöttünk hagyott évtizedben – 2010–2020 között – a mezőgazdaság folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7 százékkal emelkedett, a 2010. évi 833,9 milliárd forintról 2020-ra 1632,1 milliárd forintra nőtt, miközben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték 75 százalékos növekedést ért el. Az ágazat ennek ellenére csupán kevéssé tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Az elemzés szerint az ágazat munkaerő-termelékenysége az elmúlt évtizedben megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2 százalékát érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése állt. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett.

A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen fejlesztést a gazdáktól. Jó hír ugyanakkor, hogy a 2021–2027. évekre kidolgozott közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.

A beruházások az elmúlt években is nagyot nőttek. Az ÁSZ elemzése szerint 2017 és 2020 között a nemzetgazdasági beruházások értéke közel 60 százalékkal nőtt, ettől nem sokkal maradt el az agrárium. Ebben az időszakban a mezőgazdasági beruházások volumene 52,3 százalékkal emelkedett. A beruházások volumenének növekedése a célzott agrártámogatásokon túl annak volt köszönhető, hogy kedvezőbb hitelfeltételek alakultak ki a nemzetgazdaságban, amivel a mezőgazdasági vállalkozók is egyre nagyobb mértékben éltek.

Az agrártermékek exportja és importja 2015 és 2020 között folyamatosan nőtt. Hazánk a vizsgált időszakban a legnagyobb értékben gabonaféléket, húst és húskészítményeket, takarmányt, zöldség- és gyümölcsféléket, valamint olajos magvakat exportált.

A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 milliárd forint közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés azonban rámutatott arra is, hogy az exportban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek tekintetében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook