2022.05.25., szerda , Orbán

Hírek

2016. május 24. kedd • 12:11

Több mint félmilliárd a vadkár – csak Somogyban

Nálunk a kukoricán kívül a napraforgót és a gabonát sem kímélik az állatok: a vaddisznók és a szarvasok jelentik a fő problémát – mondta Muzslai István iharosi termelő, aki az erdővel együtt 110 hektáron gazdálkodik. – Ha már bekövetkezett a kár, akkor szerintem a fő gond, hogy a becsült és a tényleges veszteség között olykor igen nagy az eltérés.

Sokunk már akkor örülhet, ha a vadkár felét megtérítik, s korántsem biztos, hogy mindenki a jogi utat választja a probléma megoldására. Ez hosszabb időt vehet igénybe, s akkor inkább a gyors, de alacsonyabb összegű kárrendezést vállalják be a termelők.

Magyaratád határában is előfordult nemrég, hogy vadtúrás miatt újra kellett vetni a kukoricát, Punik László kiskorpádi termelő úgy fogalmazott: a kisebb kárt esetenként le kell nyelni, mivel az ügyintézés sok időbe, energiába kerülne. Náluk az erdő közeli területen túrta ki a kukoricát a vaddisznó, s félő, hogy hónapok múlva, betakarítás előtt is megjelennek a vadak.

A megyei kormányhivatal arról tájékoztatott: a vadászatra jogosultaktól kapott adatok szerint a mezőgazdasági vadkár mértéke Somogyban a 2015/2016-os vadgazdálkodási évre vonatkozóan 567 millió forint volt, míg ugyanez a megelőző 2014/2015-ös vadgazdálkodási évben 508 millió forint körül alakult. Az erdőgazdasági kártétel az elmúlt évben 6,2 millió forint volt, az előző időszakban 10,6 millió forintot tett ki.

– Megállapítható, hogy a mezőgazdasági kártétel nőtt, az erdőgazdasági kártétel viszont jelentősen csökkent – közölték. – A mezőgazdasági kultúrákban a legnagyobb kártételt a vaddisznó és a gímszarvas állomány okozza, főleg a kukorica és a napraforgó kultúrákban, míg az erdőgazdaságban a gím- és dámszarvas valamint az őz okoz rágás, hántás formájában kárt, a vaddisznó kártétele a makkvetések kitúrásában jelentkezik.

Érdeklődésünkre a kormányhivatal azt is közölte: a vadkár elleni védekezésben, annak megelőzésében a tulajdonosnak is részt kell vennie. Védekezni lehet a területek bekerítésével (kerítés, villanypásztor), vadriasztó szerek kihelyezésével, illetve a veszélyeztetett földterületek őrzésével valamint a vadkárelhárító vadászatok fokozásával. Amennyiben a földterületen vadkár keletkezik, úgy a tulajdonosnak jeleznie kell a kártételt a vadászatra jogosult valamint az önkormányzat részére.

– Ha a kár mértékéről a vadászatra jogosult és a tulajdonos nem tud megegyezni, vadkárbecslési eljárást kell lefolytatni vadkárbecslő szakértő kirendelésével, aki felméri a károsodott területet és megállapítja a vadkár mértékét – tájékoztatott a megyei kormányhivatal. – Ha még ezt követően sem sikerül egyezséget kötni, úgy a bíróságánál polgári peres úton lehet kezdeményezni a vadkár megtérítését.

A vadászati hatóság az országos nagyvad apasztási program részeként több évre visszamenően fokozatosan emeli a kilövési tervszámokat a nagyvad állomány és az általuk okozott kártétel csökkentése miatt.

Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke elmondta: olyan mértékű volt a vadkár náluk, hogy az idén villanypásztorral körbekerítették a veszélynek leginkább kitett területeket, ahol kukoricát és napraforgót termesztenek.. Milliókat költöttek a több kilométer hosszúságú szakaszra, az első visszajelzések szerint megérte a fejlesztés. Bár egyes helyeken kisebb veszteségek előfordultak, úgy tűnik, hogy a korábbi nagyobb mértékű pusztítást sikerül kivédeni.

Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke kifejtette: állandó gond, hogy a vadlétszám nagyobb, mint amekkora az adott terület vadeltartó képessége.

– Időről időre többek közt Belső-Somogyból, illetve a megye déli részeiből jeleznek vadkárt a termelők, szerintem a vadlétszám tudatos csökkentése vezethetne megoldáshoz – hangsúlyozta. – Korábban eltérő mértékben számoltak be veszteségről Nagybajom, Kisbajom, Kutas valamint Szabás vonzáskörzetéből is a gazdálkodók.

agrotrend.hu / sonline.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.