2020.12.01., kedd , Elza

Hírek

2020. június 22. hétfő • 16:04

Tovább drágul a termőföld

Az osztatlan közös tulajdonviszony megszűnésével újabb lendületet kaphat a somogyi termőföld drágulása. Az elmúlt esztendőben szerényebben gyarapodott a szántók ára, de voltak így is kiemelkedő ügyletek.

Az egyik vezető pénzintézet éves kimutatása szerint 2018-ban a hektáronkénti átlagár mintegy 1,1 millió forint volt, tavaly pedig már majdnem elérte az 1,2 milliót. A termőföld-forgalom 74 százalékát a szántók adják, ha ezek árát nézzük, itt is növekedést tapasztalhatunk. 2018-ban hektáronként átlagosan 1,2 millió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok, egy évvel később közel 100 ezer forinttal drágultak. A megyén belül azonban nem mutatkozik átrendeződés, továbbra is Siófok környékén a legdrágábbak a földek. – Somogy megyében a járásonkénti átlagár 1,75 millió forintig alakult – mondta Berek Gábor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – A megyei termőföld átlagár pedig nem éri el az 1,2 millió forintot. A megye megművelt területének nagy része szántó, ezt tavaly átlagosan 1,3 millió forintért értékesítették. Az áremelkedés megyénkben mintegy 5 százalék volt - írja a sonline.hu.

fotó: pixabay.com

Egy másik piaci elemzés szerint a különböző művelési ágak közül szinte minden termőterület drágult tavaly, némi csökkenés a szőlőknél vehető észre. De még így is ezek a területek és a gyümölcsösök a legdrágábbak.

Az árváltozás hosszú évek óta jelen lévő folyamat, tavaly országosan 7 százalékot nőtt a termőföldek hektáronkénti ára, Somogy csak egy százalékkal marad el az országos szinttől. Az eladott földek mérete viszont csökkent egy év alatt, s az eladások száma is Somogyban.

A szakértők szerint az árak növekedése idén tovább vágtázhat, hiszen az osztatlan közös tulajdon felszámolása az egész magyar földpiacot megmozgatja majd. Ez már csak azért is reális elképzelés, mert a mezőgazdasági területek 52 százalékát érinti a kormány birtokrendezése.

– Somogyban a termőterületek mintegy 40 százalékát birtokolják ilyen formában a tulajdonosok – mondta Berek Gábor.

– A cél a birtokelaprózódás megszüntetése és jól hasznosítható birtoktestek kialakítása, ezért az elaprózódott tulajdoni hányadokat a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Ezek a tulajdonosok valós kompenzációban részesülnek, s nem alakulnak ki életképtelen méretű vagy tulajdonosi szerkezetű területek.

fotó: pixabay.com

Lackovics Sándor, a magyar­atádi Barátság Szövetkezet elnöke úgy vélekedett, hogy Kaposvár környékén nagy árrobbanásra nem kell számítani. – A mi környékünkön nem nagyon mozognak a földek – mondta a gazdálkodó. – Akinek van birtoka, az maga műveli, akinek viszont mégis szüksége van pénzre, az el tudja adni. A somogyi termelők szerint vannak olyan vidékek a megyében, ahol felpezsdülhet a földek iránti kereslet a jövőben. 

Hetven hektár földnek nyolcvan tulajdonosa van

A termőföldek eladása szigorú szabályokhoz kötött: a települési agrárgazdasági bizottságok véleményezik az adásvételi szerződéseket. Ajánlást tesznek annak elfogadására vagy visszautasítására. A megyei agrárkamara állásfoglalást tesz, de a szerződéseket végső soron a megyei kormányhivatalok is ellenőrzik, kétszer is, egyszer előzetesen, majd a kamarai döntés után.

Agrárpiaci forrásaink szerint bevett gyakorlattá vált a megyében, hogy túlárazzák a földeket, így kiszorítva a helyi termelőket a vásárlásból. Merthogy a földtörvény szerint nekik elővásárlási joguk van, egy nem helybéli vevővel szemben. S a helyi gazda, csak annyiért – vagy többért – veheti meg a kiszemelt szántót, amennyit a másik vevő ajánlott.

– Most szembesültünk a jelenséggel – mondta kérdésünkre Varga György, törökkoppányi polgármester, aki a területi agrárbizottságban is tag. – 2 millió forintos hektáronkénti ár helyett a másfélszeresét, vagyis 3 millió forintot írtak a szerződésbe. Ez a helyi viszonyokhoz képest túl magas ár.

Varga György hozzátette: ez egyetlen eset a településén, de hallott már több hasonlóról is a vidéken. A vevők igyekeznek kijátszani a szigorú szabályokat, s a helyi gazdákat nehéz helyzetbe hozni.

– A térségben sok az osztatlan közös tulajdonban lévő terület – mondta a polgármester. – Van olyan 70 hektáros tábla, amelynek 80 tulajdonosa van. Biztosan felértékelődnek a földek az osztatlan közös megszűnésével, mert ez a vidék rákfenéje, tulajdonképpen nincs az adott területnek igazi gazdája, mindenkié, de mégis senkié.

agrotrend.hu / sonline.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.