Új atkafajt fedeztek fel Csákberényben

Kontschán Jenő az épp hét esztendeje, 2012. december 24-én elhunyt Mahunka Sándor akadémikus tanítványaként kezdett atkakutatással foglalkozni. Mestere, Mahunka, a Széchenyi-díjas akarológus, azaz atkakutató egyedül közel 3000 fajt írt le. Kontschán később kutató biológusként került a Növényvédelmi Kutatóintézetbe. Itt fordult szakmai érdeklődése a talajatkák vizsgálatától olyan atkák felé, amelyeknek – kártevőként – a növényvédelmi kutatásban szerepük van. Az ide tartozó takácsatkák egyik új fajaként került be idén a tudományos rendszertanba az általa felfedezett és leírt Tetranychopsis vertesiensis – írja a feol.hu.

fotó: Kontschán Jenő

A felfedezés előéletéről szólva az igazgató elmondta: pár évvel ezelőtt elnyert egy Bolyai János kutatási ösztöndíjat, amelynek tudományos célja a Magyarország területén élő laposatkák és takácsatkák minél teljesebb megismerése volt. Hiszen a növényvédelem csak eztán tud megfelelőképp védekezni ellenük.

– Egy magyar kutatónak a magyar faunát kutatni kötelessége. Ki kutassa a magyar faunát, ha nem a magyarok? – hangsúlyozta közbevetőleg az igazgató, aki e munka során elsősorban a kertészeti és mezőgazdasági kultúrákat tanulmányozta, de természetes élőhelyeket is vizsgálat alá vett.

Mert, mint fogalmazott, nemcsak a hazánktól távol eső, izgalmas, egzotikus élőhelyek rejthetnek még eddig ismeretlen állatfajokat, hanem sokszor közvetlen környezetünkben is rejtőznek olyan élőlények, amelyek a tudomány számára eddig még nem váltak láthatóvá.

Hozzátette: Magyarország mindig is jelentős helyet foglalt el az atkák kutatásában. A világon ismert kb. 56 ezer fajból, magyar kutatók, főként Mahunka nevéhez mintegy 3 ezer faj felfedezése köthető, főleg trópusi, de hazai területekről is.

2015-ben Kontschán Jenő a megye területén, a Csákberény környéki buckákon egy fűféléken élő szokatlan atkát talált, amelyről látszott, hogy ismeretlen faj példánya. Azonban csupán egyetlen egy példány, így a felfedezés bemutatása a tudományos világban akkor még nem történhetett meg.

További egyedek vizsgálatára volt szükség, hogy ne csak egy egyedileg eltérő példány alapján írja le a fajt. – Próbálkoztam, kopogtattam a fűféléket – adott érzékletes leírást a vizsgálat módszertanáról a kutató, aki elmondta: a növények alá fehér lapot tartva, azokat finoman megütögetve lehet az aláhulló apró élőlényeket további vizsgálatra begyűjteni.

Azonban, bár a pontos helyet és a gyűjtési időt jól tudta, a szerencse nem szegődött mellé, így 2019-ig nem talált további példányokat. 2019-ben azonban megtörtént az áttörés és nemcsak az eredeti lelőhelyen, hanem Gánt környékéről is előkerültek a faj további egyedei.

Ezek vizsgálata megerősítette: egy eddig nem ismert faj él ezeken a száraz, gyepes élőhelyeken. Mivel az élőhelyek a Vértesben találhatók, így az új atkafaj a Tetranychopsis vertesiensis nevet kapta.

Az új faj élőhelyein egy másik nem várt felfedezés is meglepetést okozott, számolt be róla a kutató. Egy másik ritka takácsatkafaj került elő, amelyet eddig csak a Fekete-tenger környékéről, valamint Örményországból, Kazahsztánból és Indiából ismertek.

Ez a két faj arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai gyepek számos olyan ritkaságot, tudományos újdonságot rejthetnek, amelyek még nem kerültek a kutatók szeme elé, így ezek megőrzése, valamint megismerése a magyar tudományos kutatások kiemelt feladata kell hogy legyen.

agrotrend.hu / feol.hu