Hírek

Újra felmérik a vízigényeket – formálódik az öntözésfejlesztési stratégia

A Belügyminisztérium (BM) öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tervezi a NAK bevonásával együttműködve a Földművelésügyi Minisztériummal (FM), az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF), valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI).

A stratégia célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mint létfontosságú rendszerelem biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a felszíni vizek hazánkban történő tartása a minél nagyobb arányú felhasználás végett. A stratégia részeként a kamara vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket.

Erre a második körös igényfelmérésre 2017 szeptember-októberében kerülhet sor

– írja a NAKlap szeptemberi számában. A stratégia megalkotásának műhelymunkálatai jelenleg is zajlanak az AKI-val és az OVF-fel.

Az első országos vízigényfelmérésből (2014) kiderült, hogy a jelenlegi öntözött területeink négyszeresére lenne öntözési igény. Az öntözésfejlesztés egyik gátja azonban, hogy

az esetek többségében hiányzik a vízkivételi lehetőség.

Ezúttal az öntözésfejlesztési stratégiához készülő vízigényfelmérést alapvetően az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez (ahol van víz, kedvezőek a természeti adottságok, termesztenek intenzív kultúrákat), a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez és a tényleges öntözési igényekhez tervezik kialakítani, lehatárolva a pontos fejlesztési irányokat. Éppen ezért

a második körös vízigényfelmérés az öntözőrendszerek hatóterületét érinti.

A felmérés a falugazdászok közreműködésével valósul majd meg, akik megkeresik az öntözőrendszerek hatóterületén gazdálkodást végző termelőket és velük közösen töltik ki az erre a célra készült kérdőívet az AKI és az OVF által kialakított szoftveres alkalmazás segítségével.

A kérdőív a jelenlegi helyzetre (öntöz-e vagy sem a termelő), annak okaira, valamint a jövőbeni tervekre kérdez rá oly módon, hogy a kitöltés eredményeként parcellaszinten láthatóvá váljon, hol van igény az öntözésre és hol nincs. A falugazdászok egy hozzájáruló nyilatkozatot is kérnek a termelőktől, amely alapján a termelő adatai és parcelláinak elhelyezkedése felhasználhatóak lesznek a stratégiához.

A kérdőív eredményei alapján, a termelői bevallások nyomán kerülnek kijelölésre azok a pilotprojektek, amelyeknél elsőként indulhat meg az állami támogatás melletti termelői beruházás, valamint a meglévő állami és közületi csatornák felújítása és fejlesztése. Azon termelők véleményére és válaszaira is kíváncsiak, akik az öntözőrendszerek hatóterületén kívül esnek, azonban őket a harmadik körös öntözési vízigény-felméréssel szeretnék majd megszólítani. Ez a felmérés elsősorban a középtávú tározóépítési programhoz kapcsolódik majd.

Az öntözésfejlesztési stratégiában hazánk termőterületeit a vízzel elláthatóság és termeszthetőségi szempontok alapján öntözhetőségi övezetekbe kívánják sorolni, úgymint öntözhető, kis beavatkozással öntözhetővé tehető, nagy beavatkozással öntözhető területek, valamint, ahol a feltételek nem adottak, így (környezetvédelmi, természetvédelmi, jelenleg fennálló aránytalanul nagy költség miatt) jelenleg nem öntözhető területek. Az övezetek tulajdonságaihoz illeszkedően fejlesztési irányok, intézkedési tervek kerülnek meghatározásra, amelyek mind rövid, mind hosszú távon megoldást kínálnak az adott övezetben szükséges beavatkozásokra.

A stratégia továbbá megoldási javaslatokat fogalmaz meg az öntözésfejlesztés jelenlegi kihívásaira: többek között a termelői együttműködések hiányára, a felszíni vizek közvetlen termelői elérhetőségének nehézségeire, a mezőgazdasági területek elaprózott tulajdonosi szerkezetére, az infrastruktúra helyzetére (felszíni vízrendezési művek üzemeltetési problémái), végül, de nem utolsósorban a vízjogi engedélyezési rendszer összetettségére.

agrotrend.hu / nak.hu