Véget ért a szennyvíziszap-felhasználásról tájékoztató fórumsorozat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara négy helyszínen szervezett októberi tájékoztató roadshowja véget ért. A fórumok a tápanyag-utánpótló anyagok agráriumban történő felhasználásának jelentőségéről, a szennyvíziszap, az iszapkomposzt és a komposzttermék keletkezéséről, azok előállításáról, tudományos kísérleti eredmények bemutatásáról, a kihelyezéshez szükséges engedélyezési eljárás folyamatáról, valamint mezőgazdasági célú felhasználásukkal kapcsolatos tudnivalókról adtak tájékoztatást a gazdálkodók részére.

A területileg illetékes vízművek szakembereitől elhangzott előadásokban a hallgatóság megismerhette, hogy a telepekre beérkező szennyvíz tisztítása során keletkező szennyvíziszappal milyen kezeléseket (sűrítés, víztelenítés, struktúrajavító-anyaggal való keverés, komposztálás) végeznek annak érdekében, hogy ez a magas szervesanyag-, nitrogén- és foszfortartalmú másodlagos alapanyag a termőföldeken hasznosíthatóvá váljon. Hallhattak a szennyvíziszap hosszú távú kedvező pozitív hatásairól és termőföldön történő hasznosítás folyamatáról.

Az iszaphasznosítás engedélyezési eljárásának menetét és szabályait (50/2001. IV.3. Kormányrendelet) a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok szakemberei mutatták be. Hangsúlyozták, hogy

a szennyvíziszap- és iszapkomposzt-felhasználás minden esetben engedélyhez kötött tevékenység.

Az engedélyezési kérelem része egy talajvédelmi terv is, melyből elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap-komposzt mennyiségét határozzák meg. A szabályozás néhány sarokpontjára szerint, úgymint termőföldön az iszap nem tárolható, kijuttatás után haladéktalanul be kell dolgozni a talajba. A szennyvíziszap-komposzt esetén van lehetőség arra, hogy két hónapig a tábla szélén tárolják.

szennyvíziszap kezelése biológiailag irányított aerob komposztálással – fotó: biopsol.hu

A Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója a termékkomposzt pozitív hatásairól számolt be. Kiemelte, hogy

a szennyvíziszap-alapú termék előállítása során fontos kritérium a megfelelő higiénizáció elérése és állandó tápanyagtartalom biztosítása és a kedvező növényélettani hatás biztosítása.

A termék előállítását biológiai irányított technológiával célszerű biztosítani, annak érdekében, hogy a legrövidebb idő alatt a legjobb hatékonysággal, az elvárt cél teljesítésével történjen a gyártási folyamat. Ezekre a termékekre a 36/2006. (V.18.) FVM rendelet vonatkozik és vizsgálatukat, minősítésüket már a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hatóság (NÉBIH) végzi.

A termékkomposztot felhasználhatjuk akár AKG-területeken is, míg a szennyvíziszapot és az iszapkomposztot nem.

Az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai a szennyvíziszap felhasználásával végzett kísérleteket és azok eredményeit mutatták be. A szennyvíziszap nemcsak tápanyag-utánpótlásra szolgál, hanem mikroelempótlásra, valamint a talajszerkezet javítására is alkalmas. A szennyvíziszap-komposztok a fő tápanyagok mellett – a növényi élethez nélkülözhetetlen – mikroelemeket és bioaktív anyagokat is tartalmaznak. A szerves kötésben lévő tápelemek jól hasznosulnak, a kimosódás ezért minimális.

A fórumokon a résztvevők részleteket hallhattak a VP5-8.1.1-16 Erdősítés támogatása, ipari célú fás szárú ültetvények telepítése pályázati felhívás kapcsán. A fás szárú ültetvények telepítésének kritériuma a minimum 0,5 hektáros mezőgazdasági terület, amire meghatározott fafajokat telepítenek. A cél a mezőgazdasági területek fásítása rövid vágásfordulójú maximum 20 évig fenntartott faállománnyal. A telepítést 135/2017. (VI. 9.) kormányrendelet szabályozza. A pályázat néhány hete módosult, mely módosulás eredményeként az elbírálásánál többek között plusz pont jár érte, ha szennyvíziszapot, iszapkomposztot és termékkomposztot használ fel a területen a gazdálkodó.

Az előadások vázlatait a kamara honlapján olvashatják.

agrotrend.hu / NAK