Veszélybe kerültek a méhészetek

A köztestület tájékoztatása szerint a napokban tartott tanácskozáson mindkét fél egyetértett abban, hogy a múlt évben itthon is megtapasztalt jelenségért nem egyedül a méhekre káros növényvédő szerek okolhatók, sokkal inkább több tényező együttes hatásának tudható be a beporzók elhullása – írja a Magyar Nemzet.

fotó: pixabay.com

A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek okirataiban szerepel, hogy azok felhasználhatók-e művelés alatt álló, méhek által látogatott területen vagy nem. A szakemberek szerint a hasonló méhpusztulások elkerülhetők a méhészek és a gazdálkodók kellő körültekintésével, illetve információcseréjével.

A méhészeknek szükséges, hogy legyenek alapvető növénytani ismereteik, a gazdálkodóknak pedig tisztában kell lenniük néhány méhészeti tudnivalóval, illetve ismerniük kell, hogy a saját táblájukon milyen mézelő növények élnek, és ennek megfelelő méhkímélő technológiát kell alkalmazniuk.

Hasznos lenne emellett az is, ha a méhészek előre jeleznék, hogy egy adott időszakban mikor és hol bukkanhatnak fel a méheik, így a termelők ilyenkor még nagyobb odafigyeléssel végeznék a növényvédelmi munkálatokat. Magyarországon a tavalyi esztendőben tapasztaltak nagyobb méhhullást az ágazat szereplői. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei idén tavasszal kezdték meg az eset alapos kivizsgálását.

A méhek, illetve a méhészet védelme nemcsak hazai, hanem európai szinten is napirenden van. A beporzók mellett ugyanis az ágazat jövedelemtermelő képessége is veszélybe került. Az elmúlt hónapokban nagy mennyiségű, olcsó importméz került a közösségbe, ez az árakat olyan alacsonyra csökkentette, ami gyakran az európai méhészek költségeit sem fedezi.

Ha rövid időn belül nem történik változás, félő, hogy sokan felhagynak a tevékenységgel, a fiatalok pedig – látva a méhészet nehézségeit – távol maradnak az ágazattól.

A helyzet kezeléséért a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén hazánk egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Nagy István agrárminiszter szerint meg kell emelni a méhészeti programok keretét, illetve lehetővé kell tenni, hogy a Közös Agrárpolitika más intézkedéseitől forrást csoportosíthassanak át erre a célra.

Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlása. Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

A magyar javaslathoz összesen 13 tagállam csatlakozott. A visegrádi négyek és más kelet-közép-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia és Görögország.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet