Hírek

Vita nincs, de harc van az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért

Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításának parlamenti vitájában gyakorlatilag minden felszólaló egyetértett abban, hogy az osztatlan közös tulajdont minél inkább vissza kell szorítani.

Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításának általános vitájában Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt mondta, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a törvénymódosítás. "A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény" – fogalmazott – , mert olyan kis terjedelmű módosításokat kezdeményeztek az érintett öt törvényben, hogy azok külön tárgyalásával a kormány az ülésszak végén nem akarta terhelni az Országgyűlést.

Egyértelműsítik a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságokat. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a területi minimum a kérelmet benyújtók számára kialakított földrészletre, a visszamaradó területekre és az egyéb kötelezően kialakítandó földrészletekre nem vonatkozik. A részarányföld-kiadás estén tervezett változtatás célja az, hogy kizárólag a polgári törvénykönyv szabályai szerint, valós megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megindulása után.

Nagy István az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását szövegpontosítással indokolta. Hozzátette: a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása a gyakorlati problémák miatt szükséges. A honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat díjmentesen juthatna hozzá bizonyos adatokhoz – jelezte. Határidőket is módosítanak a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megteremtése, a szolgalmi jogok térképi ábrázolása, a társasházi alaprajzok térképi adatbázisba felvétele esetén, mivel azok technikai feltételek miatt nem tarthatók.

A Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény módosításával kapcsolatban Nagy István közölte: nincs olyan egységes rendszer, amely az állami tulajdonban lévő erdők értékének megállapítására alkalmas, de számos más ingatlan esetében sem mutat reális képet az értéken való nyilvántartás. Megteremtik annak a lehetőségét – folytatta – , hogy az NFA-hoz tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, illetve aranykorona-értéken tartsák nyilván. Közölte, termőföldön megvalósuló kis teljesítményű erőműhöz helyszíni szemle nélkül is meg kell adni az engedélyt, de csak akkor, ha az érintett termőföld nem minősül kiváló, jó termőhelyi adottságú területnek – rögzítette. Jelezte azt is, hogy a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményűnek ebben a jogszabályban.

Fidesz: az osztatlan közös tulajdon felszámolásának tapasztalatain alapszik a módosítás

Horváth István (Fidesz) azt mondta, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása részben az osztatlan közös tulajdonú területek felszámolásának eddigi tapasztalatain alapszik. A cél az, hogy csak a polgári törvénykönyv alapján lehessen vázrajzot benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások megindítása után – közölte. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása azt a problémát kezeli, hogy az eljárások során mikor kell értesíteni a tulajdonost a határozatokról. A termőföldvédelmi törvény módosítását leginkább a kis teljesítményű erőművek létesítéséhez szükséges eljárások bevezetése indokolja, míg az NFA-törvényt a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései alapján kell pontosítani – közölte. A képviselő a javaslatok támogatását kérte a parlamenttől.

MSZP: nem biztos, hogy sikerül kezelni a problémákat

Józsa István (MSZP) azt mondta, hogy az előterjesztés valóban élő problémákat igyekszik orvosolni, de nem biztos, hogy sikeresen teszi. A javaslat nem tartalmaz garanciákat arra, miként lehet érvényesíteni a közös tulajdonban maradó tulajdonostársak érdekeit, és arra sem, hogy a kimérés után fennmaradó terület értéke ne csökkenjen.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését nemcsak a földkiadó bizottságokról szóló törvény, hanem a Ptk. alapján is lehet kérni – hívta fel a figyelmet. A mostani indítvány viszont kifejezetten szembe megy a Ptk.-ban foglaltakkal, a jogalkotónak ezért inkább a közös tulajdon megszüntetésének egyszerűsítésére kellene törekednie – jelentette ki. A politikus aggályosnak tartotta azt a módosítást, amelyik szerint a nemzeti földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben tartják majd nyilván.

Jobbik: miért tűnik el az érték szerinti nyilvántartás?

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat néhány helyen tartalmaz előremutató elemeket, néhány helyen pedig technikai módosításokat tesz. A Jobbik viszont módosító indítványokat nyújt be, például azért, mert nem értik, hogy miért tűnik el az érték szerint nyilvántartás és miért marad helyette a térmérték szerinti – folytatta a képviselő. A Jobbik támogatása attól fog függeni, hogy a kormányzat mennyire konstruktívan áll hozzá az általuk benyújtott módosító javaslatokhoz – közölte.

LMP: a javaslat több aknát is rejt magában

Sallai R. Benedek (LMP) úgy látta, hogy a javaslat jó néhány kockázati tényezőt és aknát rejt magában. A konkrétumokra áttérve azt kérdezte, hogy a termőföld védelmére vonatkozó törvény módosítása során a fél megawattnál kisebb névleges teljesítményű, villamos energiát termelő erőművek között miért nem sorolják fel a szélerőműveket és a szélerőmű-parkokat. Az osztatlan közös tulajdonú földek kezelése nagyon nehéz, de a Fidesz eljárási rendszerében újabb osztatlan közös tulajdonok keletkeznek – emelte ki. Végül azt mondta, a javaslatban lényegesen több kockázatot látnak, mint hozadékot.

Kormány: fel kell számolni az osztatlan közös tulajdont

A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy István azt felelte, hogy emberfeletti harcot vívnak az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért. Ezért ezzel a javaslattal is serkenteni akarják az embereket, hogy kiváljanak az osztatlan közös tulajdonból – tette hozzá. Később viszont egyezségre kell majd jutni, hogy mekkora az a terület, amelyre az állam azt mondja, hogy azt már nem osztja tovább – hangsúlyozta.

Az államtitkár hatalmas mértékű feladatnak nevezte az értékmeghatározást és azt mondta, arra kell törekedni, hogy a reális árat a verseny alakítsa ki. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az ország különböző tájegységein ugyanolyan területek egész más áron kelnek el. A kormány úgy döntött, hogy az energiatermelés típusai közül nem a szélerőmű-parkokat akarja támogatni – válaszolta Sallai R. Benedeknek.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook