2020.10.22., csütörtök , El?d

Hírek

2020. augusztus 07. péntek • 16:20

Vízmegtartási kísérleti program indult öt kistelepülésen

Öt kistelepülésen valósulnak meg olyan természetes vízmegtartásra épülő programok, amelyek Belügyminisztérium és a WWF Magyarország támogatásával segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz. A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező.

A rendkívül aszályos tavasz nem kevesebb kárt okozott idén Magyarországon, mint a júniusi, helyenként akár az 50 mm-t is elérő felhőszakadások - írja honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A klímaváltozás hatásaitól, a szélsőséges időjárási eseményektől számos kistelepülés szenved: ilyen volt, amikor a 2010-es rekordmennyiségű, közel 1000 mm-es csapadékot, a „nagy belvizet" két száraz év követte. Mindössze 400 mm csapadékkal 2011-et a legaszályosabb évek közt tartják nyilván, és 2012 sem hozott enyhülést. Az utóbbi két év is rekordot döntött, hiszen az 1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig – a 2018-as rekordot is felülmúlva – 2019 lett a legmelegebb év.

A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot fognak jelenteni Magyarországon, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése. A 2017-ben indult LIFE-MICACC projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.


Kísérleti projektek a hazai kistelepüléseken

A Pest megyei Püspökszilágyon idén új módszerrel, lassan szivárgó rönkgátakkal védekeztek az aszály és az árvíz kettős problémája ellen, ami úgy tűnik, jól vizsgázott. A falu patakja korábban sokszor okozott villámárvizet, ezért a település úgy döntött, részt vesz a kísérleti projektben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Belügyminisztériummal, a WWF Magyarországgal és más szervezetekkel közös kezdeményezéshez négy másik kistelepülés is csatlakozott.

A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, épp ezért lehetnek jó példák más települések számára ezek a modell megoldások. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek szárazodása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.

Fotó: NAK / Ruzsa

Teret adnak a víznek

A jó hír, hogy a várható negatív hatásokra fel lehet készülni, és önkormányzati vagy helyi szinten is meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodás előmozdításában, koordinálásában, az érintettek bevonásában.

A projekt keretében az öt mintaterületen azt tesztelik, hogy a klímaalkalmazkodást szolgáló, természetre alapozott vízmegtartó megoldások hogyan tudnak hatékonyan megvalósulni a tervezéstől a kivitelezésig az önkormányzatok koordinálásával. A prototípusok idén június végére készültek el. Közös bennük, hogy kis léptékű, kis költségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban. Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre; tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára. A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul egyedi és izgalmas tájelemmel, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.

– Az európai uniós támogatásból megvalósult kísérleti megoldásoktól helyben érezhető, kézzelfogható eredményeket várunk, de tájszinten csak akkor számíthatunk változásra, ha többen is követik ezt a példát, és elindulnak a vízmegtartás útján. Épp ezért a projekt célja, hogy az öt mintaterületen kipróbált módszereket minél szélesebb körben átvegyék a hasonló problémákkal küzdő települések, itthon és külföldön egyaránt. Ennek érdekében a tapasztalatok alapján egy önkormányzati alkalmazkodási útmutató is készül, ami várhatóan 2020 végén jelenik meg – mondta Kerpely Klára, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

– A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassuk a kis költségű, komplex és hatékony természetes vízmegtartó megoldásokat, valamint, hogy erősítsük az önkormányzatok helyi alkalmazkodásban betöltött kiemelt szerepét. Hosszú távú célunk, hogy ösztönözzük a többi települési vezetőt is hasonló megoldások alkalmazására. Meggyőződésünk, hogy minden településen van olyan helyi érték, erőforrás (például régi kubikgödör, használaton kívüli csatornaszakasz, elhagyott terüle), amire lehet építeni, aminek új értelmet lehet adni. Ebben szeretnénk támogatni az önkormányzatokat. 2020 végéig elkészül egy interaktív e-learning tananyag, mely az éghajlatváltozás alapvetéseit, összefüggéseit, illetve az alkalmazkodás lehetőségeit fogja bemutatni az önkormányzatoknak. Továbbá a projekt végéig több helyszíni bejárást is fogunk szervezni az öt érintett beavatkozási területen, melyekre várjuk az érdeklődő települések képviselőit – mondta Hercig Zsuzsanna, a Belügyminisztérium munkatársa.

A 2021-ig tartó LIFE-MICACC projekt megvalósításának előrehaladásáról a https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu honlapon tájékozódhatnak.

agrotrend.hu / NAK

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.