Zártkert: még ingyenes az átsorolás

Általában akkor döbbennek rá az átminõsítés szükségességére, amikor el akarják adni a zártkerti telket. Ez ugyanis jelenleg a földforgalmi törvény hatálya alá esik, így eladás esetén végig kell szenvedniük a termõföldekre vonatkozó tíz hónapos procedúrát – ebbõl a földhivatali kifüggesztési és jóváhagyási folyamat akár fél évet is igénybe vehet –, nem beszélve arról, hogy területüket cégnek vagy külföldinek nem értékesíthetik – írja a Magyar Nemzet.

Az átminõsített, azaz a mûvelés alól kivett zártkertek viszont tényleges funkciójuknak (például lakóingatlan, üdülõ) megfelelõen vehetnek részt az ingatlanforgalomban, így jóval drágábban adhatók el, és az adásvétel ügyintézési ideje is jelentõsen lerövidül. Amennyiben tehát a zártkerti tulajdonos nem mezõgazdasági termelõ, érdemes minél hamarabb letöltenie a Földhivatali Portálról a megfelelõ formanyomtatványt, és benyújtania az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Az ügyintézés ugyanis a legjobb esetben is elhúzódhat 30 napig, és õsszel a földhivatalok még leterheltebbek lesznek, a soron kívüli eljárás viszont már ingatlanonként tízezer forintba kerül.

Az átminõsítés a reménybeli vevõ számára is elõnyös: ha a zártkert termõföldnek számít, akkor neki is meg kell felelnie a földforgalmi törvénynek, így például okirattal igazolt földmûvesnek kell lennie, környékbeli lakhatást igazolnia, és meg kell küzdenie az elõvásárlási joggal rendelkezõvel. Márpedig aligha várható el a telekvásárlótól, hogy ilyen végzettsége legyen, ha egyáltalán nem akar ott gazdálkodni – sok zártkerti ingatlan erre már csak méretei okán sem alkalmas –, csak hobbitelekként használná vagy lakna valahol.

Különösen vonzó lehet a zártkerti ingatlanok vásárlása azoknak, akik családi otthonteremtési kedvezményt (csok) vehetnek igénybe. A csok szabályait ugyanis könnyítették az összkomfort terén, és egy újabb módosítás révén már zártkerten és külterületen is lehet építkezni. További fejlemény, hogy a kormány a napokban módosította az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló rendeletet. Ennek nyomán a zártkertek eddigi 3 és 5 százalékos beépítési arányát akár 10 százalékra is emelhetik az önkormányzatok. Így a jelenlegi 30-40 négyzetméteres zártkerti gazdasági épületeket lakóházakká is bõvíthetik. Nem beszélve arról, hogy a csok alsó határának számító 90 négyzetméteres lakóingatlan felépítéséhez is elegendõ lehet egy ezer négyzetméteres terület, az eddigi jóval nagyobbal szemben.

Magyarországon egyébként több mint 200 ezer hektárra rúg a zártkerti terület, és ezek több mint 1,150 millió földrészletbõl állnak, s osztatlan közös vagy egyéni tulajdonban vannak, ám jelentõs részüket a tulajdonosok nem tudják, vagy nem akarják megmûvelni, pedig mûvelési kötelezettségük van, melynek elmulasztása bírsággal sújtható.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet