2020.04.05., vasárnap , Vince

Agrárgazdaság

2012. május 18. péntek • 08:14

A biztosítói díjbevételeket is megtizedeli a húsvéti fagy

Jelentős díjbevételtől estek el az agrárbiztosításokat kínáló biztosítók a vidékfejlesztési minisztériummal való egyeztetések elhúzódása, illetve a tavaszi fagy miatt az új agrár-kockázatkezelési rendszer bevezetésének évében.

A gazdák már az év elején is számítottak a biztosítók ajánlataira, azok megjelenésére azonban a tárcával folytatott szakmai egyeztetések elhúzódása miatt egészen áprilisig kellett várni. Addigra azonban a húsvéti fagy alaposan megtizedelte a gyümölcsösök várható hozamát, ezért sok termelő szerint már felesleges az idei évben a piaci biztosításra is költeni. Az általános vélemény szerint nem nyáron kell biztosítást kötni az ez évi termésre.

A mintegy 70 hektárnyi gyümölcsösömre megküldött biztosítások díjai lényegében magasabbak, mint a várható bevételem, ezért eddig még nem döntöttem arról, hogy kötök-e piaci biztosítást − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Simon Attila, aki Hatvan mellett 110 hektáron gazdálkodik. Szerinte az is gondot okoz, hogy a VM által nyújtott díjtámogatás utófinanszírozott, és most, a várhatóan jelentősen mérséklődő árbevételből kellene kifizetnie a több millió forintos díjat. Példának okáért a 9 hektárnyi, szinte teljesen elfagyott cseresznyére az egyik biztosítótól 1,8 millió forintos biztosítási díjra kapott ajánlatot, és hiába, hogy egymilliót visszakapna, akkor is előre meg kellene finanszíroznia.

A kertészek többsége − főleg a fagykárt szenvedett termelők − ezért várhatóan legfeljebb a kötelező állami kárenyhítési hozzájárulást fizetik majd meg. Szakértők szerint a díjtámogatás ellenére még mindig drágák a biztosítók ajánlatai − annak ellenére, hogy a támogatással együtt legalább többen megfontolják majd a biztosításkötést. Az ajánlatok késői megjelenését amiatt is problémásnak tartják, hogy a május 15-i egységes kérelembeadási határidőig alig volt idő érdemben tájékozódni az új rendszer sajátosságairól, illetve a gazdaságok eltérő jellemzőinek leginkább megfelelő kockázatokra fedezetet nyújtó konstrukciókat megfontolni, kiválasztani. Azt egyébként szintén nem tartják jó megoldásnak, hogy a jelentősebb árbevételt hozó gyümölcsösök esetében csak a B típusú biztosítást köthetik meg, amire csak maradvány forrás jut a kárenyhítés során, miután a jóval nagyobb területen termelt szántóföldi növényekben keletkezett esetleges károkat kifizették. A termelők szerint érdemes lenne megfontolni azt is, hogy a kárenyhítés során előnyben részesítsék azokat, akik számlával vagy permetezési naplóval igazolni tudják, hogy megtették a fagykár elleni szükséges lépéseket.

Az tovább mérsékelheti a biztosítók díjbevételeit, hogy az őszi kalászosokra már legfeljebb jég- és viharkár miatt érdemes esetleg szerződni, bár a gazdálkodói racionalitás alapján többnyire elvetik majd ezt a gondolatot is a termelők, mivel júniusban már kezdődik az aratás. Így várhatóan csak az új vetések esetében veszik fontolóra a termelők a biztosításkötést. A kárt szenvedett kertészek szintén inkább a jövő évi szerződési időszakra készülnek.

 
Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mezőgazdasági bizottságának elnöke korábban úgy nyilatkozott: az idei évben még nem várnak lényeges előrelépést a biztosítottság esetében, az áttörés szerintük is 2013-tól várható. Az új, kétpilléres rendszer komoly előnye, hogy − szemben a kárenyhítési rendszer maximum 30 százalékos támogatási ígéretével − a biztosítási láb révén (kiegészítő biztosítással) akár a károk 90-95 százaléka fizethető. Ráadásul a biztosítás kockázati köre is szélesedett, így az immár olyan fedezeteket is tartalmaz − felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály −, amelyek korábban nem voltak biztosíthatóak.

Forrás: Napi Gazdaság

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.