2020.03.29., vasárnap , Aguszta

Agrárgazdaság

2012. április 24. kedd • 08:11

A Hubertus Bt. szerint a magyar államot semmiféle kár nem érte

A magyar államot semmiféle kár nem érte a Hubertus Bt.-vel 7.725 hektárra kötött földhaszonbérleti szerződés kapcsán, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ezzel ellentétes nyilatkozatai félinformációkon alapulnak - nyilatkozta Oliver Hahnenkamm, a cég ügyvezetője annak apropóján, hogy a bécsi bíróság kitűzte az ügyben indított per első tárgyalásának időpontját.

A Somogy megyei Kéthely központtal működő, a dél-balatoni Nagyberek területén gazdálkodó német érdekeltségű cég ügyvezetője kifogásolta, hogy a kormánybiztos az ügyben indított két per lezárulta előtt a napokban ismét arról nyilatkozott, hogy kár érte a magyar államot a Hubertus földhaszonbérleti szerződése miatt. Álláspontja szerint ez azért nem igaz, mert ugyan a Hubertus 1992-ben kötött földhaszonbérleti szerződése szerint valóban hektáronként csak évi 10 forintot kell fizetnie 99 évig, de az ezzel egy időben, szintén a magyar állammal kötött szindikátusi szerződés értelmében cserében - az országban egyedül magáncégként - finanszíroznia kell a Nagyberek csatornákkal szabdalt mintegy 10 ezer hektárnyi térségének vízkormányzását, meliorációját.
    
"Aki tud számolni, az könnyen a végére járhat, hogy az alacsony, átlagosan 7,3 aranykorona értékű terület piaci földbérleti díja mennyi, és mennyibe kerül a térség vízkormányzása" - közölte Oliver Hahnenkamm. A Hubertus az elmúlt öt évben, a csapadéktól függően évi 47-106 millió forintot, összesen 339 millió forintot költött az ezzel kapcsolatos feladatokra, amelyben 224 kilométernyi csatorna és a vízvédelmi rendszerek karbantartása is benne van. Ezzel szemben az általa bérelt állami terület piaci földbérleti díja összesen 263,9 millió forint lett volna - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) a bírósági perben megadott adataival számolva, amely a tavalyi évre 1250 Ft/ha/AK árral kalkulált.

    
Oliver Hahnenkamm elmondta, az elszámolási vita miatt 2011-ben kezdeményezte a társaság a vidékfejlesztési tárcánál, hogy piaci árat fizet a földek bérléséért, ha cserébe az állam állja a vízgazdálkodás költségeit. Beszámolója szerint a tárgyalások azért vezettek zsákutcába, mert a tárca álláspontja az, hogy nem számít mi van a szindikátusi szerződésben, csak az, hogy a földhaszonbérleti szerződés önmagában jelentős aránytalanságot mutat. Az ügyvezető megjegyezte, hogy a bíróság ezzel szemben együtt vizsgálja az egymással összefüggésben született földhaszonbérleti és szindikátusi szerződést az ügyben indított perben.

    
Mint kifejtette, Budai Gyula kormánybiztos korábbi bejelentései után - miszerint a magyar államot eddig 7-8 milliárd forintnyi kár érte a Hubertus Bt.-vel húsz éve kötött hosszú távú földhaszonbérleti szerződés miatt - az NFA kezdeményezte a földbérleti szerződés felmondását. Emiatt a Hubertus osztrák választott bírósághoz fordult, ahol bizonyítani kívánja, hogy semmiféle jó erkölcsbe nem ütközik a magyar állammal hajdan kötött megállapodása. Ebben a perben június 27-re tűzték ki az első tárgyalást. A másik, a kaposvári törvényszéken zajló perben az NFA jogi úton kívánja elérni a szerződés felbontását. A jogerős ítélet meghozataláig kezdeményezte, hogy a Hubertus ne folytathasson termelést, ne vethessen tavasszal az érintett területeken, de ezt a bíróság elutasította.

    
Oliver Hahnenkamm szerint azért nem derül ki, hogy az állam az elmúlt öt évben mintegy 77 millió forintot nyert a Hubertus-szerződésekkel, mert a bevételi és a kiadási oldal más szervezethez kapcsolódik: a vízkormányzásért a vízkár-elhárítási alapból kellene fizetnie a belügyi tárcának, míg a föld bérleti díja az NFA-hoz folyik be. Szerinte a cégét ért támadás azért is méltatlan, mert egy magyar bejegyzésű vállalkozásról van szó, amely száz helyi család megélhetését biztosítja, és amelyből a tulajdonosok sose vettek ki pénzt, viszont a fejlesztésébe eddig 3,75 milliárd forintot invesztáltak. 

    
A Hubertus a hajdani balatonfenyvesi Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor a földterületek bérlésének lehetőségével örökölt egy 900 millió forintos adósságállományt is, amit az elmúlt évek alatt ledolgozott, mára stabilizálva a több egymásra épülő ágazatból álló agrár
céget. (A kezdetben hosszú évekig veszteséges társaság 2009-ben veszteséggel, 2010-ben 12 millió forintos nyereséggel, tavaly pedig 1,05 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 102 millió forintos adózás utáni eredménnyel zárta az évet.)


Forrás: MTI


 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.