Akár a lakáspiacnál is jobb a termőföldek likviditása

    Egyrészt a gazdálkodók bővítenék területeiket, miután jó gazdasági évet tudhatnak maguk mögött, ami abból is látszik, hogy a mezőgazdaság teljesítménye javította a harmadik negyedév GDP-adatát − mondta Polyák. Ráadásul a gazdálkodók helyzetét tovább erősítette az idén az euróárfolyam miatt a vártnál magasabb területalapú támogatás, ami mintegy 20 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A támogatást ugyanis euróban adják, ami a jelenlegi euró−forint árfolyam mellett jelentős növekedést jelent azoknak, akiknek nincs devizaalapú hitelük az eszközeiken vagy a vállalkozásukban.

    A gazdák mellett a pénzügyi befektetők is jóval aktívabbá váltak. ők ugyanis a gazdaság és a tőzsde helyzete miatt átcsoportosítják megtakarításaikat termőföld-befektetésekbe − véli a vezérigazgató-helyettes, aki szerint ennek az az oka, hogy a pénzügyi befektetők is keresik a biztonságot és ehhez mérten jó hozamot látnak a termőföldben. A pénzügyi befektetők közül sokan hosszú távú befektetésként választják a termőföldet, hiszen kiválóan alkalmas akár a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére, akár a gyermekek életkezdésének biztosítására. Az egyéb hosszú távú befektetési formákkal szemben a termőföld-befektetés folyamatos jövedelmet is biztosít, ami haszonbérleti díj formájában évente realizálható.

    A vezérigazgató-helyettes szerint ugyanakkor tévhit, hogy a külföldiek tömegesen vásárolnának földeket Magyarországon. Számukra ugyanis a 2014-ig meghosszabbított moratórium miatt ez nem lehetséges. A termőföldek közvetítésében piacvezető Tiszacash vezérigazgató-helyettese szerint jogbiztonság nélkül nem éri meg a külföldieknek a föld vásárlása, hiszen nem kerülhet nevükre az esetlegesen megvásárolt terület. Ez ugyanakkor a belföldi piacon nem jelent gondot, hiszen a termőföldárak 13 éve töretlenül emelkednek Magyarországon.

    Az árak területi eloszlását vizsgálva az is feltételezhető, hogy a külföldiek, ha egyáltalán vesznek − "zsebszerződéssel" −, inkább a nyugati határszéleken teszik ezt meg, mert az itteni földek közel vannak saját külföldi tulajdonaikhoz. Ugyanakkor elég drágának számítanak a Budapest környéki termőföldek is, így kedvező árú befektetésként inkább a keleti részeken lehet földhöz jutni. Nagyon nehéz azonban átlagárakról beszélni, hiszen az ár függ a terület nagyságától, tulajdoni és haszonbérleti viszonyaitól, az aranykorona-értéktől és az elhelyezkedésétől is.
Jelenleg Magyarországon a pénzügyi befektetők 20-25 hektártól vesznek földet, azonban az átlag inkább 50-60 hektárnál van. Az átlagár például egy átlagos minőségű, 30 hektáros szántó esetében 800 ezer és 1 millió forint között van hektáronként, de akad olyan is, amikor akár 2 millió forintot is fizetni kell egy hektár földért.

    Az áremelkedés mellett ugyanakkor az is fontos, hogy haszonbérlet esetén évi 3−6 százalékos hozamot lehet elérni, ami vetekszik a jelenlegi banki kamatokkal, ez pedig újabb vonzerőt jelenthet − tette hozzá Polyák.

Forrás: Napi Gazdaság