Alaposan átírná a Közös Agrárpolitikát 2014 után az Európai Bizottság

    Már a kiszivárgott részletek is bírálatokat váltottak ki uniószerte a termelői érdekképviseletekből és a zöld szervezetektől, ám igazán akkor kavarodtak fel az indulatok, amikor az EB múlt szerdán közzétette a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni működéséről szóló teljes javaslatcsomagot. A környezetvédők szerint kevés a zöld elem és az erre szánt keret, a termelők az elvont és átcsoportosított támogatások, a növekvő bürokratikus teher miatt háborognak. Újjáéledtek a tagállamok kormányai közti régi viták is: a britek továbbra is sokallják a közvetlen kifizetéseket, a KAP-ra szánt keretet, míg a franciák és az új tagállamok a támogatások növeléséért vagy szinten tartásáért lobbiznak.

    Kiegyenlítik a kifizetéseket

    Az egyik legfontosabb pont, hogy az EB a közel 60 milliárd eurós éves támogatási keret szinten tartása mellett 2019-ig fokozatosan kiegyenlítené a tagállamok részesedését a közvetlen kifizetésekből. Mindezt a korábbi fő kedvezményezettek, köztük Franciaország támogatásának 1−7 százaléknyi megcsapolásából finanszíroznák, és főleg a kisebb tagállamok, köztük a balti országok, Románia és Bulgária nyernének vele. Lennének olyan tagok is, amelyeknél nem változna a KAP-ból járó összeg − Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos ezek közé sorolta Szlovéniát és Magyarországot, ahol 2013-ra a támogatási szint eléri az uniós átlag 90 százalékát. (A magyar kormány idén állapodott meg a visegrádi országokkal arról, hogy közösen lobbiznak majd a 100 százalék eléréséért.) A bizottság ezt úgy érné el, hogy azon tagállamok "nemzeti borítékjait" emelné, ahol kevesebb az egy hektárra jutó támogatás az uniós átlag 90 százalékánál.

    A tagállamok a közvetlen kifizetések nemzeti borítékjából − ez az a meghatározott célokat szolgáló keret, amelynek felhasználásáról szabadon dönthetnek az országok − 10 százalékot átcsoportosíthatnának vidékfejlesztési célokra, illetve ahol nem érik el az EU-átlag 90 százalékát a támogatások, ott a vidékfejlesztésből 5 százalékot rakhatnának át a közvetlen kifizetésekhez. Továbbra is társfinanszírozott lenne a vidékfejlesztés, a legelmaradottabb régiókban 80, a fejlettebbekben 50 százalékos lenne a támogatásintenzitás.

    Rosszul járhatnak a nagyobb gazdaságok

    Heves ellenállásba ütközött a termelők részéről az üzemenként igénybe vehető támogatások maximalizálása: az EB évi 150−300 ezer euró között 50 ezrenként emelkedő sávokban elvonná a támogatást, 300 ezer fölött pedig megszűnne. (A nagyobb gazdaságok még az elvonás előtt elszámolhatják a foglalkoztatottak éves munkaerőköltségét.) Ez hátrányosan érintené a nagyobb magyar termelőket is, vagyis mindazokat, akik területalapú támogatásként legalább évi 43,8 millió forintot kapnak az általuk használt területek után. A megmaradó összegeket a tagállamok a vidékfejlesztési borítékjukban a korszerűsítési tervek támogatására használhatják majd fel.

    Az EB egységesíteni szeretné a területalapú támogatások kifizetési rendjét: 2013-tól bevezetné az alap támogatási rendszert (Basic Payment Scheme), 2019-re pedig szeretné elérni, hogy mindenhol egyforma rendszerben működjék a kifizetés. Az alapjövedelem-támogatási jogosultságok megállapítására előreláthatólag 2014 lesz az új bázisév. Továbbra is érvényben maradna a környezetvédelmi és állatjóléti előírásokat tartalmazó keresztmegfelelési szabályozás (CC), de a KAP általános zöldítési programjának bevezetéséért cserébe egyszerűsítenék az előírásokat. A CC-előírások számát 18-ról 13-ra csökkentenék, emellett 15 helyett csak nyolc maradna a helyes gazdálkodási és környezeti állapotokra vonatkozó előírásokból és csak a gazdálkodó helyi adottságainak megfelelőeket kellene figyelembe venni (megsértésük továbbra is támogatásmegvonással járna).

    Szigorúbb igénybevételi feltételek

    A zöldítés jegyében a közvetlen kifizetések 30 százalékát a jövőben csak a természeti erőforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra lehet fölhasználni. Ezek közé tartozik a vetésforgó, illetve a növénytermesztés diverzifikálása (a támogatott terület 70 százalékán legalább háromfajta növényt kell termeszteni, mindegyiket legalább 5 százaléknyi arányban) vagy az, hogy a gazdálkodó támogatott területének 7 százalékát művelés alól kivont ökológiai területté alakítanák át. Ez utóbbi elképzelést sok kritika érte már a gazdálkodók részéről, mondván, az emelkedő élelmiszerárak és a globális élelmezési problémák mellett őrültség a területkivonás. A tagállamok a nemzeti boríték öt százalékát fordíthatnák környezetvédelmi korlátozás alá eső területeken folytatott gazdálkodás támogatására − ez nem csökkentené a kedvezőtlen adottságú területek támogatási keretét, sőt azt jelentősen növelné az EB. A vidékfejlesztési boríték 25 százalékát fenntarthatósági és klímavédelmi célokra kellene fordítani.

    A közvetlen támogatásokat csak a szigorított kritériumoknak megfelelő gazdálkodók vehetik majd igénybe, kizárva azokat, akiknek a teljes jövedelméből kevesebb mint öt százalékra rúg a közvetlen KAP-kifizetés vagy akik nem teljesítik a minimális művelési elvárásokat. A gazdaság mérete alapján kistermelőnek minősülők eldönthetik, hogy 2014-től igénybe veszik-e a nekik szánt támogatási rendszert − ennek kerete legfeljebb a közvetlen támogatásos nemzeti boríték 10 százaléka lehet −, ami évi 500−1000 euró közötti támogatást jelent majd igénylőnként, kevesebb adminisztráció, enyhébb keresztmegfelelési előírások mellett. A kicsik fejlesztésére a tagállamok akár 15 ezer eurós induló támogatást jelentő programot is indíthatnak és hasonlót tervezhetnek a fiatal gazdák támogatására is, legfeljebb 70 ezer euró értékben. A bizottság erősítené a piaci védelmi mechanizmusokat is − az intervenciót és a magántárolást −, emellett létrehozna egy évi 500 millió eurós alapot a nem várt piaci zavarok kezelésére. Az új agrárpolitika erőteljesen támogatná a termelői szervezetek létrehozását és ezek együttműködését, valamint megduplázná az agrárkutatásokra és innovációra fordítható keretet.

Forrás: Napi Gazdaság