Aszálytól fagyig bukdácsolnak az agrártermelők

Napokon belül elkészül a szaktárcának szánt agrárkárbecslésekkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), de csak azokat a károkat veszik számba, amelyek az új agrárkár-enyhítési törvény hatálya alá tartozó gazdálkodókat érték − vagyis az olyan regisztrált termelőket, akik területalapú támogatást is kapnak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) március 26-ig bejelentett aszály- és fagykárok ezeknél magasabb összegeket is elérhetnek, de nem feltétlenül jár utánuk kárenyhítés. A bejelentések célja sok esetben amúgy is csak az, hogy a termelő jelezni kívánja: rajta kívül álló ok miatt nem a gazdálkodási naplóban jelzett növényt termeli majd vagy pedig olyan kár érte, hogy nem tudja a termeltetési szerződését teljesíteni.

Az is fizet, aki nem kaphat kártérítést

Az idén életbe lépett új agrárkockázat-kezelési törvény a szántóföldi növénytermesztőket és a kertészeteket részesíti előnyben. A gazdák figyelmét épp a napokban hívta fel a szaktárca arra, hogy az április elejével megnyílt egységes támogatási kérelembeadás során május 15-ig jelentkezhetnek be a rendszerbe − az őstermelők önként csatlakozhatnak − és igényelhetik a kétpilléres kárenyhítési rendszer második eleméhez nyújtott 65 százalékos utófinanszírozásos biztosítási díjtámogatást. Erre az idén 9,33 millió euró (közel hárommilliárd forint), míg jövőre 10,67 millió euró áll rendelkezésre. Az új rendszerben − bár a kárenyhítési hozzájárulást minden tagnak fizetnie kell − a tényleges káruk után csak azok kaphatnak állami térítést, akik piaci biztosítást is kötöttek, legkésőbb május 31-ig. A VM tájékoztatása szerint idén a korábbi években szokásos négymilliárd helyett nyolcmilliárd forint lesz a kárenyhítési alapban.

Odalett az őszibarack, megúszhatta a szőlő

Az alap létrehozása óta minden évben messze meghaladták az agrárkárok a benne rendelkezésre álló összeget − idén pedig biztos, hogy szükség lesz a megduplázására az őszi-téli agrárkárok, illetve a húsvéti fagy miatt. A gyümölcsösöket ért csapásokról pontos adatok legkorábban május elején, a virágzás és terméskötődés után állnak majd rendelkezésre a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint. Az azonban már elmondható, hogy a fagy jelentős, de eltérő mértékű károkat okozott a csonthéjas gyümölcsöknél. Az őszibaracknál nem kizárt, hogy a várható termés fele odalett (Szatymaz környékén szinte teljesen elfagyott a termés), míg a cseresznye-, meggy– és szilvaültetvényeknél 20-30 százalék körüli a prognosztizált kiesés − számolt be a Napi Gazdaságnak Csizmadia György, a szervezet ügyvezetője. Az alma esetében még nem látni a károk mértékét.  A szőlőket kevésbé érintette a húsvéti fagy, mivel még csak most kezdődik a rügyfakadás − mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. Az előzetes szemlék a hegyvidékekről csupán kisebb rügykárokat jeleztek, komolyabb baj a kunsági borvidéken lehet.

Időzavarban a biztosítások

Ahol tudtak, védekeztek az előre jelzett hideg ellen húsvétkor a termelők, ám a leggyakrabban használt hőlégfúvós technológia csak tompítani tudta a fagy hatását. Jobb hatásfokkal azok tudtak volna védekezni, akiknél a kiépített öntözőrendszerrel fagyvédelmi öntözést lehetett volna indítani, a legtöbb helyen azonban a szárazság miatt nem volt elég víz a tározókban. A szántóföldi zöldségtermelőket ért fagykárokat most összesítik: elsősorban a korai fóliás paprikát és a fóliaalagutas dinnyét viselte meg a hideg, itt az anyagi kár jelentős lehet, de még van mód az újratelepítésre.

A kertészek fő gondja az, hogy sok helyütt még a 2007-es tavaszi fagy óta sem tudtak regenerálódni a gyümölcsösök, arról nem is beszélve, hogy a termelők se tudtak anyagilag talpra állni: 2010-ben az eső, tavaly az ország jelentős részét érő májusi fagy vitte el jövedelmük nagy részét. A terméskiesés okozta jövedelemveszteséget pedig csak nagyon kis hányadban fedezte az agrárkár-enyhítési alap, illetve a tavaly szeptemberben folyósított egyszeri állami gyorssegély. (A kormány által tavaly kidolgozott MFB-s fagykárhitel február óta érhető el a közvetítő kereskedelmi bankoknál.) Az agrárbiztosítások piacán mozgó biztosítók is csak mostanság kezdték közzétenni az új rendszerre kidolgozott ajánlataikat, így vélhetően elenyésző az élő szerződésállomány. Kérdés, hogy az is kaphat-e majd kárenyhítést, akinek még nincs biztosítása, de a május végi megkötési határidő előtt kár érte, mint ahogy az is, hogy van-e értelme a már jelentősen károsodott ültetvényekre ezután megkötni azt, vagy elég lesz csak jövőre.

Nehéz lesz idén elérni a tavalyi terméshozamokat, pedig azok is közepesek voltak: a kalászosok még nem tudták ledolgozni az őszi aszály hatásait, a vetések állapota nem éri el az ilyenkor szokásost − derül ki a Nébih földművelésügyi igazgatósága április 5-i határszemléjének adataiból. Az 1,08 millió hektáron elvetett búza mindössze 20 százaléka van jó állapotban, 44 százaléka gyenge minősítést kapott, hasonlóak az arányok a 177,9 ezer hektáron vetett árpánál. A téli fagy kevesebb kárt okozott: búzából mindössze 5,2 ezer, árpából 1,4 ezer hektáron pusztult ki emiatt a vetés. A repcetáblák kevésbé voltak szerencsések. Az eredetileg 272,4 ezer hektáros vetésből még tavaly kitárcsáztak 18,5 ezer hektárnyit a szárazság miatt, és a tél közepi csapadékosabb idő sem oldotta meg a nagyon gyenge fejlettségű táblák helyzetét. Április elejéig több mint 90 ezer hektárnyit ki kellett tárcsázni és a maradéknak is csak a 25 százaléka kapott jó minősítést.

Forrás: Napi Gazdaság