Az agrárium jól finanszírozható maradt

Az ágazat hitelképességét nagyban segíti, hogy a különböző támogatási rendszereknek köszönhetően a gazdák bevételeinek egy része garantált, ezekre a pénzintézetek jól tudnak alapozni. Az elmúlt évek ügyleteivel kapcsolatban Csürke József, a Budapest Bank vállalati hitelezési és árazási igazgatója csak egyetlen olyan jellemzőt tudott felsorolni, amelyet a jövőben módosítani kellene: szerinte a gazdálkodók fejlesztéseit sok esetben nem a piac tényleges igénye, hanem az határozta meg, hogy mire lehetett támogatást kapni. Így aztán nem véletlenül épültek azonos időszakban számolatlanul terménytárolók, s hasonló indíttatásból volt olyan év, mikor szinte minden gazda mezőgazdasági nagygépet vásárolt.

A Budapest Bank igazgatója szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban számos partnerüknél a komoly, stratégiai gondolkodás ismerhető fel. ők több évre előre gondolkodva igyekeznek fejleszteni és megszerezni az ehhez szükséges támogatásokat. Jó befektetési környezetnek tartja az agráriumot a CIB Bank is, s itt is hasonló tendenciákat tapasztalnak: agrárvállalkozó partnereik egyre inkább életpályamodellben gondolkodnak a finanszírozás terén. A válság felértékelte a főleg a közepes méretű vállalkozások által preferált egy-egy pénzintézettel kialakított hosszú távú kapcsolatokat − mondta Takáts Zsolt, a Raiffesen Bank agrárium- és árufinanszírozási vezetője. Banki szempontból rendkívül fontosnak tartják, hogy az agrártámogatások kifizetése az előzetes feltételek alapján történik, rendkívül pontosan. Ez mind a pénzintézeteknek, mind az agrárvállalkozóknak megkönnyíti a tervezést. Egyebek között ennek köszönhető, hogy tavaly a legtöbb pénzintézet növelte agrárportfólióját. Versenyelőnyt jelent, főleg a nagyvállalati finanszírozásban, az egyedi igényre szabott megoldások kidolgozása, az angolszász banki szemlélet alkalmazása − tette hozzá Takáts Zsolt.

Azt ugyanakkor minden banknál elismerik, hogy a komolyabb beruházások helyett az agrárszektorban is a forgóeszköz-finanszírozás és a faktoring a legkeresettebb termék. A finanszírozási lánc az elmúlt években megváltozott: visszaszorulóban vannak az integrátori kölcsönök. Ma jellemzően pénz helyett input anyagot (vetőmagot, stb.) ad az integrátor a gazdálkodóknak 1,5-2 százalékos havi kamatra. Miután a faktoráláson keresztül az integrátor ennél lényegesen kisebb összegért tudja magát finanszírozni, "egyből" nyer az ügyleten. A beszállítói faktorprogramban − a jó bonitású vevőknek beszállító termelők, feldolgozók finanszírozásában − és a kereskedelmi számlakövetelések faktorálásában még komoly növekedési lehetőségeket látunk − tette hozzá Takáts Zsolt.
 
Felkapott az exportfaktoring Jelentősen emelkedik azon agrárvállalkozások száma, amelyek exportálják a terményeiket. Miután a de minimis támogatások feltételei alapján a mezőgazdaság számára csak rendkívül alacsony szinten lehet uniós támogatást nyújtani, ezért érdemi exporttámogatási program nem létezik az ágazaton belül. Ugyanakkor a pénzintézetek évek óta folyamatosan nyújtanak exporthiteleket, illetve exportfaktoring-szolgáltatást az agrárvállalkozók számára. A mezőgazdasági exportfaktoring esetében a lapunknak válaszoló hitelintézetek szerint igen kedvező a helyzet, tekintve hogy a kinti felvásárló partnerek az esetek döntő részében 30 napon belüli fizetési határidőkre, rendben fizetnek. Ugyancsak növeli a finanszírozás biztonságát, hogy a magyar termények minősége stabilan magas, ezért kevés a vitatott tétel, ami szintén a könnyebb finanszírozás és a kedvezőbb árazás irányába hat. A piacon élénk érdeklődés övezi az Eximbank átalakulását, egyelőre azonban keveset lehet tudni arról, milyen tervekkel jelenik meg az immár az NGM alá tartozó szervezet a piacon.

Forrás: Napi Gazdaság