Csak a helyben lakók vehetnek állami földet

Sosem voltak olyan drágák a lengyel termőföldek mint most − állapították meg varsói elemzők. A magánforgalomban az árak az idei első negyedévben 20,2 százalékkal emelkedtek − írta a Money.pl a központi statisztikai hivatal adatai alapján. Míg a tavalyi utolsó negyedévben 1 hektár 20,6 ezer zlotyba került, március végére az ár 24,8 ezerre ment fel. Bár a földárak emelkedése tartós jelenség, ennek átlaga az elmúlt hét évben negyedévről negyedévre csupán 4,2 százalék volt, vagyis a tempó csaknem ötszörösére emelkedett. Hasonló, bár nem ekkora ugrásra 2004 vége óta csak egyszer volt példa, amikor 2005 első negyedében 18,8 százalékos volt a drágulás.

A Lion's House tanácsadója, Rados³aw Brodaczewski szerint ennek legfőbb oka, hogy jelentősen megnőtt a befektetők érdeklődése a termőföld iránt, amelynek vásárlása jószerével már divattá vált. Ez a nagyvárosok közelében olyan árfelhajtó tényezővé vált, hogy ezeken a területeken a hektáronkénti ár akár a 150−300 ezer zlotyt is elérheti. A Home Broker elemzői úgy vélik, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben sokan biztonságos befektetésnek tekintik a földet, ami nincs kitéve a piaci viharoknak. És nem is számolnak rosszul. A brókerház számításai azt mutatják, hogy aki a tavalyi első negyedévben vásárolt termőföldet, ha most eladja, 27,7 százalékos nyereséget realizálhat, míg ugyanezen idő alatt a bankbetét csak bruttó 4 százalékot hozott − a tőzsdei befektetés pedig a varsói tőzsdeindex alapján több mint 21 százalékos veszteséget. A termőföldnél is jóval nagyobb hasznot arathat le, aki átminősítteti azt építési területté.

Nyilvánvalóan nem függetlenül ettől a folyamattól, a kormány megszigorítja az állami földekhez való hozzájutás lehetőségét. A cél a privatizációs folyamat felgyorsítása és az egyéni gazdálkodók helyzetbe hozása. Az eladható állami földalap 300 ezer hektárral rendelkezik, ami további 150 ezerrel bővülhet a bérbe adott, 429 hektárnál nagyobb területek korlátozásával. Ennek érdekében a következő napoktól korlátozott árveréseken értékesítik a földek túlnyomó részét, amelyeken csak a helybeli gazdák vehetnek részt. Mint Leszek Swietochowski, a mezőgazdasági ingatlanügynökség új elnöke elmondta, tavaly 93 ezer árverést tartottak, amiből csupán 800-on volt korlátozott a részvétel, idén pedig már ez lesz a norma, bár lesznek nyitott árverések is olyan esetekben, ha a helyi gazdák nem tartanak igényt a földre. Egyébként ebben az évben részletfizetési kedvezményt is adnak a gazdáknak, évi 2 százalékos, igen kedvezményes kamattal. A nem titkolt cél az, hogy 2016. május 1. előtt a lehető legtöbb föld lengyel tulajdonosé legyen, ugyanis ekkortól nyernek jogot a külföldiek lengyel földek korlátozás nélküli megvételére. Ma ehhez belügyminisztériumi engedélyre van szükségük.

Forrás: Napi Gazdaság