Emelkednek a földbérleti díjak

A pályázat első lépcsőben 65 ezer hektárt érint, amelyre a kis és közepes családi vállalkozások, őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek egyaránt benyújthatták-benyújthatják igényüket. A pályázati feltételek között − egyebek mellett − szerepel, hogy a földbérleményre igényt tartó lakhelye (székhelye) nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb, és nem lehet a tulajdonában vagy bérleményében 1200 hektárnál nagyobb terület. Szempont az elbíráláskor az is, hogy a pályázó életvitelszerűen folytasson mezőgazdasági tevékenységet (árbevételének legalább 50 százalékban az agrártevékenységből kell származnia) s ennek keretében állattartást is vállaljon. A nyertesek húsz évre kapják az igényelt földterületet haszonbérbe, információnk szerint jóval a piaci ár alatt: évi 1250 forintért hektárját aranykoronánként. 2012. március 20-ig összesen 3865 pályázatot nyújtott be 1760 pályázó, s eddig több mint 200 szerződést kötött meg az NFA. A pályázatokat folyamatosan hirdetik meg, 2012. október 15-ig a teljes 65 ezer hektárnyi területre megkötik a szerződéseket. A meghirdetett területek, több mint a fele 50 hektárnál kisebb terület, az átlagos méret pályázatonként 26 hektár.

A lapunk által megkérdezett szakemberek úgy ítélik meg, hogy − függetlenül az állami földhaszonbérleti programtól − az elmúlt évben elsősorban a jó termőképességű szántók iránt tovább élénkült a vásárlási kedv. Tovább erősödött a bérlés iránti igény is (jelenleg a gazdaságok által hasznosított mezőgazdasági terület több mint 60 százalékát bérleményként művelik egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek), a bérleti díjak is emelkedtek, ám Bíró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője úgy látja: még mindig jócskán alatta maradnak az unió régi tagállamai földbérleti díjainak, hiszen még mindig mintegy másfélszeres, illetve hatszoros a lemaradás. A terület és a földminőség szerinti különbségek országon belül is elérhetik a tízszeres nagyságot. A leggyengébb termőképességű területekért átlag évi 10−30 ezer forintot, a legjobbakért pedig 30−100 ezer forintot is fizetnek hektáronként.

Nagy Ferenc, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója szerint a szakmai érdeklődés egyrészt a területalapú támogatás (ami tavaly 56 ezer forintot, idén pedig 60−62 ezer forintot tett ki hektáronként), másrészt a magas olajárnak tudható be. A beindult kormányprogram ugyanakkor − szerinte − egyelőre nincs hatással a piacra, hiszen a mostani pályázatra kiírt 65 ezer hektár állami haszonbérlet mindössze 1 százalékát képezi a 7,6 millió hektárnyi összes hazai termőterületnek. A bérleti díjakkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek minőségfüggők, vagyis a helyi aranykorona-érték alapján határozzák meg őket.

A megyék közül Bács-Kiskun − mint az egyik tradicionálisan mezőgazdasági adottságú megye − a földpiaci árak és bérleti díjak tekintetében egyaránt a közepes kategóriába tartozik. Sándor István, a kecskeméti Spektrum Ingatlaniroda szakmai tanácsadója elmondta: a földvásárlási moratórium meghosszabbítása miatt (is) jelentősen csökkentek a spekulatív célú földvásárlások, és a piaci szereplők a megszerzett területeken vagy a bérelhető földeken gazdálkodni szeretnének. A területalapú támogatásoknak köszönhetően elsősorban a családi gazdálkodók igyekeztek a földterületeket felhalmozni. A nagyobb "ingatlantestek" birtokosainak jó része elsősorban ingyen haszonbérletet létesít, mert így − helyette − a támogatás felvételének feltételéül szabott művelési kötelezettséget a bérlő végzi el. És bár a termés haszna általában a bérlőé, ő viseli a termelési folyamat összes kockázatát is (például aszály). Az állami haszonbérleti pályázatok elbírálása a megyében a napokban zajlott le, és első körben aranykoronánként évi 900 forint körül mozog az átlagos állami földbérleti díj, ami alig éri el a piaci díjak felét. Kecskemét környékén például 1500−2500 forint az éves hektáronkénti uralkodó ajánlati ár, ám településenként jóval nagyobbak lehetnek az eltérések − állítja Sándor István.

A konkrét piaci haszonbérleti díjak a megyében széles skálán mozognak. Kecskeméten például a kínálatban található 16,5 ezer  négyzetméteres, 22 aranykoronás szántó évi 30 ezer forint, Lajosmizsén pedig 4 hektárnyi szántót és gyümölcsöst kínálnak évi 400 ezer forintos haszonbérleti díjért. Ballószög településen 1 hektár 450 négyzetméteres, 9,86 aranykoronás szántóért évi 14,5 ezer forint, míg Kiskunhalason egy 30 hektáros, 725 aranykoronás szántó bérléséért évi 26 ezer 200 forintot kell leróni. Ugyanitt van jóval olcsóbb földbérlemény is: több mint 65 hektárnyi, 1,6 aranykoronás földet kínál tulajdonosa megművelésre évi 3 ezer forintos bérleti díjért.
Csongrádban jelenleg alig mozog a föld- s közte a bérleti piac, legalábbis Bozsó Bence, a helyi Limit Ingatlaniroda ügyvezető igazgatója így tapasztalja. Átlagban éves bérleti díjként aranykoronánként 30 kilogramm búzát  kérnek a földtulajdonosok, ami a jelenlegi buzaárakat nézve évi 1500 forintot jelent.

Győr-Sopron megyében − Sághy Edit, a Tér és Forma Ingatlaniroda ügyvezetője szerint − kevés a földbérletkínálat, mivel a jó földminőség miatt a megyében élénk a kereslet. A díjak aranykorona-értéktől függően évi 30−50 ezer forint/hektár között szóródnak.

Forrás: Napi Gazdaság