Engedélyhez kötné a földvásárlást az új törvény

Az új földtörvényben fő szabályként csak a − meghatározott definíció szerinti − földművesek tulajdon- és használatszerzési jogát ismernék el, kizárnák az agrártermelést nem folytatók, földműveseken kívüli személyek ilyen lehetőségét. A tervezet nem földműves örökös számára elidegenítési kötelezettséget írna elő. A koncepció utal arra, hogy megmaradna és a jövőben is fontos szerepet kapna az őstermelői kör, a fő cél azonban a középbirtokok támogatása, megerősítése lenne a törvény segítségével. A nagybirtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát a kormány anélkül csökkentené, hogy az előbbiek felszámolására törekedne.

A koncepció szerint az állam a birtokpolitikai célok érvényesítésével korlátozná közvetetten a külföldiek, illetve a csak befektetési szempontból vásárlókat. A földforgalom korlátozására bevezetnék a kötelező hatósági engedélyezés költséges rendszerét. Az engedélyező hatóság engedélyezheti, megtagadhatja, illetve egyes esetekben mérlegelheti majd az ilyen engedélyek kiadását.

A Nemzeti Földalapnak a korábbinál is szélesebb feladatkört biztosítana a tervezet: az elővásárlási jog fenntartása mellett lehetővé tennék az államháztartási szabályok módosításával a pénzintézeti háttérre támaszkodó aktív földpiaci beavatkozásokat.
Az új földtörvény akkor lépne hatályba, amikor a külföldiek földvásárlási tilalmának moratóriuma lejár, legalább 45 napos felkészülési időt biztosítva a belföldi termelőknek. A korlátozásokat csak a hatályba lépés után kötött ügyletekre kell majd alkalmazni, zsebszerződések vagy jogtalan földszerzések esetében azonban az ügyészség visszamenőleges hatállyal is indíthatna pereket.

Forrás: Napi Gazdaság