Hírek

Erőteljesen bővül a szerb-magyar agrárkereskedelem

A Szerbiába irányuló magyar agrárexport 2011-ben 38 százalékos növekedést ért el az előző évhez képest, és meghaladta az 50 millió eurót, a déli szomszédunkból érkező import ugyanakkor 50 százalékkal, 70,6 millió euróra nőtt – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Kalocsán.

2011-ben lendületet adott a magyar kivitelnek a húsexport és a gabonaexport több mint kétszeres növekedése – hangsúlyozta Czerván György államtitkár a szerb-magyar gazdasági találkozón tartott előadásában.


Az államtitkár adatai szerint a Szerbiába irányuló magyar agrárkivitel 2007-ről 2008-ra 16 százalékos növekedés mellett már 53 millió euró fölé növekedett, azonban  a pénzügyi-gazdasági válság következtében a 2009-es kivitel 36 millió euróra esett vissza, és 2010-ben is alig növekedett.


A 2009-es és a 2010-es agrárexportunk zömét a feldolgozott termékek kivitele adta, 2011-ben kiugróan megnövekedett az élő állat, a sertés, a feldolgozott sertés- és baromfihús, valamint a gabonafélék közül a búza exportja.


Czerván György hangsúlyozta: a kedvező folyamatot az Európai Unió által 1999-ben elindított stabilizációs és társulási folyamat váltotta ki, amely regionális együttműködést irányoz elő. Ennek a folyamatnak meghatározó állomását a megállapodások képezik, amelyek kereskedelempolitikai része 2010 óta ideiglenesen alkalmazható, és ennek következtében a magyar húskészítményeket is sújtó vámok jelentősen csökkentek.


Az államtitkár kiemelte: Szerbia Magyarország kiemelt jelentőségű partnere, a földrajzi szomszédság, jövőbeni EU-tagsága és a helyi magyar kisebbség okán egyaránt.


Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi magyar kormány az első, amely kimondta: a mezőgazdaság stratégiai fontosságú. Az országgyűlési képviselő szerint ezt alátámasztják az ágazat 2011-ben elért eredményei.


Font Sándor szerint hasonló gondok nehezítik a vajdasági és a Duna-Tisza közi mezőgazdasági termelőket is.


Magyarország európai uniós tagságáról úgy fogalmazott: közelebbről nem olyan szép az a menyasszony, mint amilyennek messziről látszódik.


Ért bennünket egy-két kellemetlen esemény, miután beléptünk az Európai Unióba – mondta, utalva a komoly piaci veszteségekre, a tejtermelés és a cukorrépa-termelés válságos helyzetbe kerülésére.


Felhívta a figyelmet cukorkvóta megkötésére, amelyet „élet-halál” kérdésének nevezett a vajdasági gazdák számára.


Font Sándor kiemelte: készen állunk arra, hogy a keserű tapasztalatainkat is átadjuk, hogy a csatlakozás nehézségeit elkerüljék.


Majláth Béla, a Topolyai Fejlesztési Alap igazgatója köszönetet mondott az Orbán-kormánynak, mert véleménye szerint nagy szerepe volt abban, hogy 2012. március 2-án Szerbia hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országa lett.


Hangsúlyozta: nagy lehetőséget jelenthet a vajdasági magyarságnak a most induló restitúció, vagyis a vagyon visszaszármaztatás, mert Szerbia most fogja elbírálni azt a 150 ezer kérelmet, amely visszaköveteli a II. világháborút követően elvett javakat.


Reményeik szerint a vajdasági magyarok igen nagy területeket fognak visszakapni, hiszen leginkább őket érintette a különböző jogcímeken történt vagyonelkobzás – fűzte hozzá.


Majláth Béla létkérdésnek nevezte, hogy Szerbia mikor tud olyan támogatáshoz jutni, amely a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat vissza tudja fordítani.