Kivárásra késztet a földtörvénytervezet

Néhány éve erősödött itthon a jó termőképességű szántók iránti kereslet, s nőtt a vásárlási igény. Különösen az elmúlt év volt mozgalmas, az OTP értéktérkép adatai szerint tavaly a közel 7,2 millió hektárnyi művelés alatt álló hazai terület 1,8 százaléka, mintegy 130 ezer hektár került új tulajdonoshoz, az árak pedig − főként a jó minőségű szántóké − országosan közel 5 százalékkal emelkedtek. Természetesen a keresletélénkülés nem mondható el minden megyéről: a termőföld iránti vásárlási kedv elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala megyékben volt élénk.
Idén hasonló mozgást és árnövekedést prognosztizáltak a szakemberek, bár még nem lehet megjósolni pontosan, hogy a nyáron elkészült, és a parlament elé került, viták tüzében álló új földtörvény − melyről még folynak az egyeztetések − mostani formájában vagy módosítva lép-e majd életbe, s milyen hatást fejt ki a piacra.

Nagy Ferenc, a miskolci székhelyű Tiszacash Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: tapasztalataik szerint a nyári hónapokhoz képest szeptemberben és októberben nőtt az érdeklődés az eladó földek iránt, ami kissé élénkítette a forgalmat, másrészt emelkedett a haszonbérleti szerződéshosszabbítások száma. Mint kifejtette, háromféle csoport van jelen a piacon. Az egyik, amelyik még nem rendelkezik területtel, de szándéka, hogy vásároljon: ők óvatosak, egyelőre kivárnak. A másik két vevőkör a szakmai befektetők, tehát maguk a gazdálkodók, akiket az új földtörvény jelenlegi tervezete preferál, illetve a nem preferált kör: a nem szakmai befektetők. E két utóbbi csoport mozgatja a vásárlásokat. A kínálati oldalon szintén jellemző a kivárás, főleg a kis és közepes földbirtokok esetében, ezért jelenleg inkább nagyobb, gazdára váró földterületek vannak a piacon.

Az élénk szakmai befektetői érdeklődés a vezérigazgató szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a termőföld alacsony kockázatú befektetés, amely a föld dinamikus áremelkedése, valamint a haszonbérbe adásból származó rendszeres bérleti díj révén − alapul véve egy 30 hektáros, átlag 20 aranykorona-értékű, piaci kondícióval bérbe adott szántót − 5 év alatt megtérülhet. A bérleti díjak hektáronként átlag 40−50 ezer forint között mozognak, ez 20 év körüli megtérülési időt jelent. A gazdálkodásból elérhető hozam ugyanakkor − a föld értéknövekedésén túlmenően − évi 150−250 ezer forint is lehet hektáronként, mely már önmagában is 5-6 éves megtérülést eredményez.

A jelenlegi földárak − fekvéstől, mérettől, művelési ágtól, termőképességtől, tömbszerűségtől − függően szóródnak: a hektáronkénti átlagár napjainkban 900 ezer−1,3 millió forint között mozog, ami egyharmada-egynegyede az uniós áraknak. Azt azonban, hogy milyen hatással lehet az új földtörvény az árakra, Nagy szerint sem lehet pontosan látni. Azt a pozitívumot figyelembe véve azonban, hogy 13-14 éve folyamatos az áremelkedés, valószínűsíthető, hogy a törvény hatálybalépése után rövid időre a növekedés üteme lelassulhat ugyan, de az emelkedés, vagyis az árak közelítése az uniós árakhoz tovább folytatódik.

Sinka Judit, a földforgalmazással is foglalkozó székesfehérvári székhelyű Élvit Ingatlaniroda kommunikációs vezetője szintén úgy tapasztalja, hogy Fejér megyében az új földtörvénytervezet az elmúlt hónapokban a kínálati földárakra nem, inkább a keresletre hatott, amit a megnőtt befektetői érdeklődés is alátámaszt. A térségben két fő réteg mozgatja a piacot: az egyik, amely befektetési szándékkal, konkrét frekventált területeken vásárolna fel egybefüggő nagyobb földterületet. A méret és az ár ebben a körben nem annyira fontos, inkább a hely és az egybefüggő nagyobb terület dominál. A másik vásárlói réteg szintén befektetési szándékkal keres egybefüggő, jobb övezetbe való bevonás előtt álló földterületeket, piaci áron alul. Ez utóbbi esetben az ár az elsődleges. A megyében piacra került mezőgazdasági területek ára 800−20 000 forint/négyzetméter között mozog. Emellett nőtt idén az igény a megyében az önálló gazdálkodási életforma kialakítására alkalmas, 5-6 hektárnyi tanyás területek iránt is. A széles kínálatban van például 20 aranykorona-értékű nagyobb szántó az M7-es autópálya mellett, Sukoró külső részén 2000 forintos négyzetméteráron, Pátyon 65 aranykorona-értékű, 40 hektáros szántó 41 millió forintért, a Zsámbéki-medencében 4 hektáros, külterületi szántó 6 millióért.

Bács-Kiskun megyében − amely a földárak tekintetében a közepes kategóriába tartozik − Sándor István, a kecskeméti székhelyű Kiskun Ingatlanbörze Kft. ingatlanszakértője szerint nincs jelentős mozgás a piacon. Ennek okát abban látja, hogy az idei évben az aszály, a fagy s a kiszámíthatatlan viharok a termés nagy résztét tönkretették, ezért a gazdálkodók nemigen gondolnak földterületpótlásra. Nincs elérhető hitel, a károk miatt nincs saját tőke, így bármilyen bő is a piaci földkínálat, kevés az adásvétel, mivel itt nemigen találkozni spekulatív célú földvásárlással sem. A megyében − a területalapú támogatásoknak köszönhetően − elsősorban a családi gazdálkodók igyekeztek a földterületeket felhalmozni már korábban, s maguk megművelni vagy haszonbérbe adni. A kínálat bő és sokszínű: Lakitelken például 90 hektáros szántóra keresnek gazdát 65, Kiskunhalason 52 hektárnyi szántót-legelőt együtt 25, Bugacon pedig 15 éve telepített, 40 hektáros erdőt 30 millió forintért − emel ki néhányat a bő kínálatból.

Forrás: Napi Gazdaság