Hírek

Meghallgatás a Péti Nitrogénműveknek adott MFB hitel kezességvállalásáról

Veres János volt pénzügyminisztert és Gráf József volt mezőgazdasági minisztert hallgatta meg a Péti Nitrogénművek hitelére nyújtott állami kezességvállalás ügyében a parlament mezőgazdasági bizottságának, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága kedden Budapesten.

   Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos elmondta: egy hónappal ezelőtt ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a Péti Nitrogénművek hitelére nyújtott állami kezességvállalás miatt.

    A kormány 2009 januárjában vállalt garanciát 23,5 milliárd forint MFB által folyósított hitelre úgy, hogy a korábbi, a fedezetet előíró határozatát módosította, így abból kikerült a garancia ellenében lekötendő céges vagyon – mondta a kormánybiztos.

    Veres János és Gráf József ezzel szemben azt közölte: az MFB egy korábbi hitel kapcsán már fedezetbe vonta a cég teljes vagyonát. Gráf József kifejtette: kényszerhelyzet volt, hitel nélkül bezárt volna a Péti Nitrogénművek és a mezőgazdasági termelők nem jutottak volna műtrágyához.

    Budai Gyula elmondása szerint 2009 elején a kormány határozott arról, hogy a Péti Nitrogénműveknek 10 milliárd forint forgóeszközhitelt és 52 millió euró beruházási hitelt nyújtson az MFB, és az előbbi egészére, míg az utóbbi 80 százalékára vállaljon garanciát az állam. Ebben a határozatban szerepelt, hogy a cég részvényeinek 76 százalékát le kell adni biztosítékul a KELLER-nél, a cégnek ingatlanfedezetet is kell adnia, továbbá az MFB két tagot küld a cég igazgatóságába.

    Ezt a határozatát úgy módosította a kormány 2009 január 23-án, hogy az állami garancia "ellenértékét" kivette belőle, ráadásul a cég már január 22-én hozzájutott a hitelhez.

    Budai Gyula szólt arról is, hogy idén szeptember 9-én értesítette az MFB, hogy a Péti Nitrogénművek – előtörlesztve – visszafizette a hitelt. Ebből arra következtetett a kormánybiztos, hogy nem is volt szüksége a hitelre. A bank pedig a nagy összegű befizetés nyomán, esetleges pénzmosás miatt, bejelentést tett az illetékes hatóságnál.

    Veres János és Gráf József egybehangzóan írta le az akkori helyzetet. A cégnek vitája volt egy kereskedelmi bankkal, amely a részvényeinek egy részére is rátette a kezét, ráadásul az eljárás miatt egy kereskedelmi bank sem hitelezte.

    A gázszolgáltató kérte a gáz ellenértékét, amit ha nem tud kifizetni, akkor lefagy a gyár, és ha ez bekövetkezik, soha nem indul újra – ezt Gőgös Zoltán akkori FVM államtitkár, ma MSZP-s országgyűlési képviselő, az albizottság tagja említette, hozzátéve, hogy akkor már egyhónapos kényszerszabadságon volt a gyár 800 dolgozója.

    Gráf József elmondta: felmérték, hogy mennyi műtrágyát lehetne külföldről behozni, de a negyedét sem sikerült begyűjteni a szükséges mennyiségnek. Tavaszra viszont szükség volt az árura, így csak egy út maradt: az addigra – ugyan csak MFB hitelből – modernizált Péti Nitrogénművek hitelezése.

    Veres János utalt az uniós kötöttségre, amely tiltotta az állami bank által folyósított forgóeszköz hitelezést, amely burkolt állami támogatásnak minősült (a válság azóta feloldotta ezt a szabályt). Így a szükséges hitelt megbontották: a kisebb része lett csak forgóeszköz-hitel, míg a nagyobb beruházási, de az is a likviditás megteremtéséhez kellet.

    Miután a korábbi MFB hitel felvételekor a banknak jelzálogjoga lett a cég teljes vagyonán, így az újabb hitelnél már nem volt szükség garanciára – érvelt a volt pénzügyminiszter.

    A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. úgy jött be a képbe, hogy felette a pénzügyminiszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az első kormányhatározat után az MNV elkészítette a garanciákról a szerződést – mondta Morvai Attila, akkori vezérigazgató helyettes, akit szintén meghallgatott az albizottság. A tartalmáról tárgyalni akart a Péti Nitrogénművek, de ezt nem tehette, mivel a szerződés tartalmát a kormány határozta meg. A második kormányhatározat után – amely megszüntette a kötelező garanciát – az MNV-nek már nem volt dolga az ügyben – tette hozzá Morvai Attila.

    Veres János arra is hivatkozott, hogy az új kormány visszavonhatta volna a korábbi határozatot, de nem tette, mindössze annyit módosított azon, amennyit időközben az Európai Bizottság megkívánt. Az államot kár nem érte, a pénzét megkapta, sőt még 300 millió forint garanciavállalási díjhoz is hozzájutott – vonta le a következtetést a volt pénzügyminiszter, aki az eljárást csepűrágásnak minősítette.

    Budai Gyula kifogásolta a hitelnek a második kormányhatározatot egy nappal megelőző folyósítását, és azt is, hogy szerinte annak kamata túl alacsony volt.
 

 Forrás: MTI

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook