Hírek

Nem úszhatják meg az adót az üzletláncok

Szeptemberben módosul az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló rendelet, jelenleg egyeztetés zajlik az adókulcsok mértékéről a közteher beszedését nemrégiben megtiltó Európai. A kormány nem tágít eredeti céljától – amennyiben nem sikerül megegyezni Brüsszellel, újabb jogi eszközökkel igyekeznek arányosabb közteherviselésre kényszeríteni a nagyvállalatokat.

Új frontot nyitott Brüsszel a magyar kormánnyal szemben, amikor úgy határozott, megtiltja az élelmiszer- és dohányforgalmazó cégekre kivetett progresszív adókulcsok alkalmazását – mondta a Napi Gazdaságnak Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy az Európai Bizottság (EB) a nemzetközi vállalatok nyomására nemrégiben megtiltotta a progresszív adókulcsok alkalmazását a forgalmazók által fizetendő élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a dohánykereskedelemben bevezetett egészségügyi hozzájárulás kapcsán.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díjként tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel idén január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kisebb árbevétel esetén például nem kell fizetni, a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeknek viszont előző évi forgalmuk hat százalékát kell befizetniük.

A miniszteri biztos szerint ennek megtiltásával az Európai Bizottság direkt módon akadályozza az ország azon törekvéseit, amelyek a nemzetgazdaság védelmében születtek. Azok ugyanis arra irányulnak, hogy az évente ezermilliárd forintnál is nagyobb forgalmat bonyolító kereskedelmi nagyvállalatok bevételarányosan járuljanak hozzá a magyar költségvetéshez ahelyett, hogy adózatlan pénzeket utaljanak át külföldi anyavállalatuk felé.

A nemzetközi cégek a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom hatvan százalékát bonyolítják, amely éves szinten több mint ezermilliárd forintot jelent. Ehhez képest jellemzően veszteséges eredményekről számolnak be, miközben a nyilvánosan is elérhető kimutatások szerint különféle jogcímeken milliárdos nagyságrendben juttatják ki a pénzeket az országból – szögezte le Szatmáry Kristóf. Hozzátette: ráadásul a hatósági tapasztalatok szerint éppen a külföldi vállalatok termékeivel van a legtöbb élelmiszer-biztonsági probléma, s a felügyeleti díj letiltása az ezeket ellenőrző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működését nehezíti meg.

A miniszteri biztos jelezte: a kormány kereskedelempolitikai szándéka továbbra is az, hogy a korábbiaknál jobban bevonja a nagy árbevételű láncokat a közteherviselésbe, mégpedig az általuk bonyolított forgalommal arányosan. Jelenleg zajlik az egyeztetés a kifogásolt adókulcsok mértékéről és várhatóan ősszel megjelenik a felügyeleti díj beszedéséről szóló jogszabály-módosítás, amely jobban figyelembe veszi Brüsszel szempontjait.
A költségvetés számára évente 20 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet a sávosan megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedésének korlátozása.

Napi Gazdaság