2019.10.22., kedd , Előd

Agrárgazdaság

2014. március 03. hétfő • 14:01

Öntözésfejlesztés Magyarországon

Stratégiai cél az öntözési kapacitás jelentős növelése, amihez potenciális vízkészleteink elegendőek, de az öntözés csak meghatározott feltételek teljesülése mellett gazdaságos. Az öntözési célú víztározás a víz komplex hasznosításával gazdaságosabbá tehető az ár és belvízvédelem, a víztározás, az öntözés, az akvakultúra és a rekreáció területei – többek között erről is olvashatunk abban a prezentációban, melyet Agrárgazdaságunk jelene és jövője címmel Kapronczai István állított össze, s az Agrárgazdasági Kutató Intézet tett közzé.

A mezőgazdasági célú vízhasználat jellemzői

  • Az uniós tagországokkal összevetve hazánk jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten öntözi mezőgazdasági területeit.
  • A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek nem növekedtek, a vízjogilag öntözhető terület nagysága nem változott.
    • Az öntözésre berendezett összes terület 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya az elmúlt években – az éves csapadékmennyiségtől függően – 30-55% között alakult, ez a mezőgazdasági terület mindössze 1-2%-át (az engedély nélküli vízkivétellel együtt 2-3%-át) fedi le.

Az öntözésfejlesztést befolyásoló főbb tényezők (1.)

  • Termőhelyi adottságok:
    • Kedvező adottságú termőhelyeken az átlagos és pótlólagos ráfordítások hatékonysága nagyobb. Ugyanakkor a jó termékenységű talajok magasabb víztartó képességgel rendelkeznek, ezért az aszály okozta terméskiesés kockázata alacsonyabb. Gyenge termőhelyen viszont az öntözés termésnövelő hatása lényegesen alacsonyabb.
  • A mezőgazdasági termékek piaca:
    • Az öntözésfejlesztésre a termékpiacok oldaláról differenciált, termékspecifikus igény mutatkozik.
  • Üzemi méretek:
    • Az átlagos üzemméretek alapján az 50 ha feletti gazdaságok rendelkeznek a hatékony szántóföldi öntözéshez elégséges területtel,
    • A 10-50 ha közötti gazdaságok 20-25 hektáros átlagos területe csak 3-4 gazdaság összefogásával, együttműködésével tehető öntözésre alkalmassá,
    • A 300 ha feletti egyéni gazdaságok átlagosan három, a gazdasági szervezetek 8-10 tábla összevont öntözéséhez elegendő területtel rendelkeznek,
    • A 10 ha alatti gazdaságokban a szükséges közüzemi infrastruktúra, fúrt kutak megléte esetén gazdaságosan inkább csak zöldség és gyümölcsös vízellátása teremthető meg (csepegtető öntözés alkalmazásával).

Az öntözésfejlesztést befolyásoló főbb tényezők (2.)

  • A föld tulajdoni és használati viszonyai:
    • Az 50 hektár feletti egyéni gazdaságokban a saját földtulajdon, míg a gazdasági szervezetek esetében a föld tartós bérlete teremt alapot az öntözésfejlesztésre.
    • A jelentős öntözésfejlesztés lehetőségét a természetes személy földtulajdonosok nagy száma, a bérbe adott parcellák alacsony átlagos területe korlátozza.
    • A területek öntözési lehetőségének megteremtése földár és bérleti díj emelkedést okoz, mely a földhasználó jövedelmét, az öntözésből származó hasznot csökkenti. Az öntözésfejlesztés földpiaci keresletének bővülése további földár és földbérleti díj növekedést eredményez.
  • A birtokstruktúra tagoltsága:
    • A SAPS támogatásra bejelentett területek alapján a gazdaságok átlagosan 5,3 darab 4,9 hektár átlagterületű parcellát művelnek. Még a 300 hektár feletti gazdaságok egyben művelt parcelláinak átlagos mérete (16,1 ha) sem felel meg az öntözés alapvető területi igényének.
    • A közvetlen területalapú támogatásra bejelentkezett gazdaságok közel negyede (23,4%-a) a támogatásra bejelentett terület 3,1%-án mindössze egy parcellát használ.
    • Az országos átlagnál (4,9 ha/parcella) lényegesen hatékonyabb területhasznosítás az 50 parcellánál többet használó 1,2 ezer gazdaságnál mutatható ki, ahol az átlagos parcellaméret 13,6 hektár.
  • Az öntözésfejlesztés költségei és várható haszna:
    • Az öntözhető táblaméretek meghatározásakor a szűk keresztmetszet az öntözés technológiai kihasználása, de a természetes határok mellett a vízrendezés elemeinek (csatorna, esetleg töltés, talajcsövezés, tározás) tervezésénél az úthálózatot, a lejtést és a talajvédelmi összefüggéseket (például erózió) is figyelembe kell venni.

Az öntözésfejlesztés gazdaságosságát meghatározó üzemi szintű tényezők

Szimulációs modellezésen alapuló vizsgálatok szerint az öntözés gazdaságosságát alapvetően a termőhely és az öntözési technológia befolyásolja.

  • Jó termőhelyen az öntözőberendezések nagy valószínséggel gazdaságosan üzemeltethetők, a megtérülést a magas termelési értékű kultúrákra alapozott vetésszerkezet javítja.
  • Közepes termőhelyen az öntözés már nagy valószínűséggel gazdaságtalan. Esetleg a csévélődobos technológiák megtérülésére van esély.
  • Gyenge termőhelyen az öntözés – még beruházási támogatás és optimális vetésszerkezet – mellett is gazdaságtalan.

Az öntözésfejlesztés bővítésének legfontosabb eszközei

  • Az üzemen belüli öntözésfejlesztést a jelenleginél nagyobb mértékben ösztönző támogatáspolitika.
  • Az üzemen kívül vízgazdálkodási infrastruktúra kiépítésében az állami szerepvállalás növelése. Ehhez más célú hasznosítás is kapcsolódjon.
  • Gazdaságosan öntözhető optimális üzemi méretek kialakítása.
  • Az öntözésfejlesztési beruházások alapját jelentő, a beruházás élettartamához igazodó tartós bérletek, illetve földtulajdonlás.
  • A táblák koncentráltabb elhelyezkedését, az öntözésszervezést lehetővé tevő földcserék, illetve a táblatulajdonosok együttműködéseinek kiszélesítése.

 

  • 2014. március 03. hétfő • 14:01
  • TÉMA: Agrárgazdaság  
  • CÍMKÉK:

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.