Reform előtt a Közös Agrárpolitika

A mezőgazdasági kiadások jelenleg az Európai Unió éves költségvetésének 41%-át teszik ki, az agrárpolitika az európai integráció kezdete óta az egyik kiemelt területnek számít.

De vajon milyen lesz a jövője?

A szakmai fórum célja, hogy lehetőséget teremtsen a találkozóra és a közös szakmai beszélgetésekre a KAP jelenleg is tárgyalt reformtervezetéről, az EP ezzel kapcsolatos jogalkotási tevékenységéről, és a szakbizottságokban folyó szakmai vitákról.

Dr. Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja a KAP reform állomásairól és az EP szerepéről beszélt.

Jó a magyaroknak a reform? Tabajdi szerint alapvetően igen.
Reálértékben mindössze 8%-ban csökken a KAP költségvetése 2014-2020 vonatkozásában.

A gazdák a legnagyobb környezetvédők. A zöldítés, a környezetvédelem indokolja, hogy az agrárium költségvetését nem nyirbálták meg drasztikusan.

Tabajdi szerint a KAP-nak 3 nagy torzulása figyelhető meg:
– Méret szerint: A reformmal a 3 ha alatti kis gazdaságok nyernek,  a  magyarországi  jogosultak 1/3-a átalányt fog kapni, melynek összege azonban még nem pontos. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint 1400ha fölött nem veszítenek a gazdák, mert lesz egy felső plafon. Viták vannak ezzel kapcsolatban. Meg kell tartani a többes szerkezetű gazdaságot, azaz a versenyképes nagyüzemeket, a családi gazdálkodásokat, és a kisüzemeket. A foglalkoztatottakat be lehet számítani a méret szerinti csoportosításba.
– Tagállamok közötti különbségek: Próbálnak valamit elvenni a jobban támogatottakból. Magyarország az Unió átlagán helyezkedik el. 2020-ban 0,23 %-kal kapunk kevesebbet, mint 2013-ban.
– Szektorok közötti torzulás: Marad a gabona túlszeretettsége, és az állattenyésztés és növénytermesztés közötti különbség. Az uniós rendszer nem segíti a kiegyenlítést.

Fontos változás a jövőre vonatkozóan, hogy az SAPS-ról át kell térni a SPS rendszerre. Most már nem is SPS lesz, hanem BPS, egységes területalapú támogatás. Ez az adminisztrációban jelenthet fennakadásokat. Aki a földet megműveli, jogosítványhoz fog jutni, kivéve a kisbirtok, amely csak örökléssel adható át.

Dr. Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetője a nemzeti szintű célkitűzésekről, a kormányzati érdekérvényesítő munkáról szólt.

Vajda arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok 2014.január 1-jén lépnek életbe, az egyeztetések azonban 2010-ben már elkezdődtek, így 2012 végére meg kell, hogy szülessenek az alapvető jogszabályok.

Vajda ismertette az Európai Bizottság (EB) javaslatának tartalmát. A KAP-nak szolgálnia kell a versenyképességet, a fenntarthatóságot, erősítenie kell a vidéki életformát, pozitív reakciót kell kiváltania a klímaváltozásra, és meg kell tartania a 2 pilléres szerkezetet.

Ez a két fő pillér:
– közvetlen kifizetések, melyre a tervezet szerint 317mrd eurót szántak, illetve a
– vidékfejlesztés, melyre pedig 101 mrd eurót szántak.

Közvetlen kifizetések
– A javaslat eleme, hogy a tagállamok közötti különbségek csökkentését célozzák meg, és 1 tagállamon belül is egységes legyen a közvetlen kifizetés. Ez az elem 60%-ot jelent a bizottsági javaslat szerint.
– Zöldítés (30%). A kritériumok a következők: minden egyes mezőgazdasági üzemnek 3 féle terményt kell termelni, 7% ökológiai célterületet kell fenntartani, amelyre azonban ugyanaz a támogatás adnak, mint ami ma az ezen kívüli területekre jár, illetve állandó legelőt kell tartani. Még vita kérdése, hogy ez a 3 követelmény egyidejűleg elfogadható-e.
– Kedvezőtlen adottságú területek (10%)

Opcionális lehetőségek a bizottsági javaslat szerint:
– Fiatal Gazda támogatás: A fiatal gazdák az első elemnek, a 60%-nak a 2%-át még plusz összegben megkaphatják. A 25%-os határt szeretnék feljebb tolni, tehát a cél, hogy az e fölötti nagyságú termeléshez is lehessen támogatást igénybe venni.
– Termeléshez kötött támogatás fenntartása (10%)
– Közvetlen kifizetések lefölözése (capping). A lefölözött összeg a tagállamnál marad, a munkabérek és annak közterhei levonhatóak lesznek. Mindig csak a különbözetekben érvényesül a levonás, tehát 150ezer euróig mindenképpen megkapja a gazdaság, csak a 150 és 250 ezer között érvényesülne az 50%- levonás, és csak a 300ezer euró megkapott összeg fölött érvényesül az elvonás, de ez az összeg ottmarad az adott államban.

Vidékfejlesztés
– A jelenlegi 3 tengely helyett a bizottság 6 prioritási területről beszél.
– Teljesítéstől függő tartalék, a vidékfejlesztési összeg 5%-ának lefagyasztása, melyet azonban Magyarország vitat.
– Közös partnerségi szerződés a strukturális és kohéziós alapokkal.
– Új közös kockázat-kezelési mechanizmus.
– LEADER program megtartása.

Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ ) főtitkár-helyettese a gazdálkodók szempontjairól beszél. Véleménye szerint arra, hogy zöldítésre szükség van, senki nem vitatja, viszont tovább kellene gondolni a feltételeket:
– Kötelező 3 növény termelése: 100ha fölött nem okoz problémát, elvárható, sőt e szerint is működnek. Azonban egy 10ha-os gazdaságnál, ha 7%-ot ökológiai területet kell fenntartani, és a fennmaradó 9,3 ha-on 3 növényt kell termelnie, ez versenyképtelenné, hatékonytalanná teszi a működését, egy-egy növényből nem fog tudni értelmezhető mennyiséget termelni, és nagy költségekkel is jár. A megoldás a mérethatár lehetne.
– Az ugaroltatás a növekvő élelmiszerellátási biztonság megteremtésével mond ellent. Ez azt jelenti, hogy az európai területek 7%-án nem lesz élelmiszer előállítás.

Máhr szerint a termeléshez kötött 10%-ba be kellene venni a sertés és baromfitenyésztést, illetve a dohányt nem szabadna kivenni belőle, mert ez nagyjából 10ezer család megélhetését veszélyezteti.
Nem értenek egyet a tejkvóta kivezetésével sem, illetve ugyanez vonatkozik a cukor és a szőlőtelepítési jogokra.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet Agrár- és Vidékpolitikai igazgatója a válaszra váró kérdésekről, annak tudományos megközelítéséről, és a versenyképességről beszélt. A legfontosabb szerinte, hogy a KAP az eddigi kritikáknak tud-e választ adni.

Forrás: Agrotrend.hu