Hírek

Tisztulás az agráriumban?

Már látszanak az áfacsalás ellen hozott intézkedések hatásai a hazai mezőgazdaságban, a teljes áttörésre azonban még várni kell. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint a gabonakereskedelemben bevezetett fordított áfázás teljesen kiszorította az ügyeskedőket a piacról, a sertéshús forgalmi adójának csökkentése pedig növelte a legális vágások számát.

Az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer eddig elsősorban a zöldségek és gyümölcsök kereskedelmében hozott eredményeket. – Szinte teljes egészében felszámolta a gabonaáfázás korábban igencsak elterjedt gyakorlatát a 2012-ben bevezetett fordított áfafizetés. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az intézkedésnek köszönhetően csaknem 500-600 ezer tonnányi fiktív termést sikerült kiszűrni a piacról. Ez tonnánkénti 50 ezer forintos árral számolva csaknem harmincmilliárd forintot jelent.

Jelentős tisztulásról árulkodik a sertéságazat statisztikája is. Az elmúlt évben nyolc százalékkal több disznót vágtak hazánkban, mint 2013-ban. A bővülés egyrészt az állatlétszám emelkedésével magyarázható, az ágazati szakértők szerint viszont a növekedés legalább felét a korábban feketén vágott állatok bejelentése tette ki. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke úgy látja: az exportált sertések számának alakulása is jól jelzi, hogy az elmúlt évben – az ötszázalékosra csökkentett forgalmi adónak köszönhetően – jelentősen tisztult a piac ezen része. Tavaly közel 25 százalékkal kevesebb sertést exportáltunk, mint egy éve, a visszaesés mögött jórészt az áll, hogy már nem érte meg papíron utaztatni a sertésszállítmányokat. Az ágazat azonban ezzel még nem szabadult meg az áfacsalóktól. Azok ugyanis, akik korábban az élő- és félsertéssel trükköztek, most a tőkehússal csalnak. – A húsfeldolgozás és -tartósítás kibocsátása az elmúlt évben 14 százalékkal csökkent, holott a sertésvágásban mért jelentős bővülésnek itt is éreztetni kellett volna a hatását – hívta fel a figyelmet Éder Tamás.

A baromfiágazatban termelői összefogással szűrték ki az ügyeskedőket, így az elmúlt években a töredékére csökkent az áfacsalással érintett szállítmányok aránya. Míg 5-6 évvel korábban az áfacsalásokból eredő költségvetési bevétel hiányát 30-32 milliárd forintra becsülték, jelenleg ötmilliárd forintot érinthetnek a visszaélések. A baromfisok ugyanakkor attól tartanak, hogy a sertéságazatból a baromfiszektorra terelődhet át az áfacsalásra szakosodott kereskedők és cégláncolatok figyelme.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eközben arról tájékoztatott, hogy az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer több visszajelzés szerint is eredményesen működik. A tapasztalatok azt mutatják például, hogy egyre kevesebb korai import paradicsom kerül a piacra – az elmúlt években e termékkel többször is követhettek el áfacsalást. Ezen kívül a nagybani piacokon is forgalomcsökkenést lehet érzékelni, ami a feketézők visszaszorulására utal. A rendszer elindulása óta a legnagyobb mennyiségben zöldség- és gyümölcs-szállítmányok ellenőrzésére került sor – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hatóság eddig 15 tonnányi termék azonnali megsemmisítését rendelte el.

Napi Gazdaság Online

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés