Tíz hektár fölött rohamosan nő a kereslet

    A szakemberek ezt a gazdáknak nyújtott uniós támogatás növekedése mellett azzal magyarázzák, hogy a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére.

    Októberben megkezdte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét, amelyre a kis és közepes családi vállalkozások, őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek. A pályázat 60 ezer hektárt érint, a feltételek két legfontosabb kritériuma pedig az, hogy a jelentkezők lakhelye (székhelye) nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb és nem lehet a tulajdonukban vagy bérleményükben 1200 hektárnál nagyobb terület. A sikerrel pályázók húsz évre kapják az igényelt földterületet haszonbérbe.

    A hazai földpiacon − az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint − jelenleg a gazdaságok által hasznosított mezőgazdasági terület 61 százalékát bérleményként művelik egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek. Az igény az újabb területek iránt növekedett az elmúlt években, s a bérleti díjak is emelkedtek, ám még mindig alatta maradnak az unió régi tagállamai földbérleti díjainak. Amíg a szántók bérleti díja például nálunk átlag 25,9 ezer forint volt hektáronként az elmúlt évben, ha a legalacsonyabb (franciaországi) és a legmagasabb (hollandiai) földbérleti díjak átlagához viszonyítunk, még mindig mintegy másfélszeres, illetve hatszoros a lemaradás. Ugyanakkor a bérletidíj-különbségek a terület és a földminőség szerint is igen jelentősek az országban. A leggyengébb termőképességű területekért átlag évi 10−30 ezer forintot, a legjobbakért pedig 30−100 ezer forintot is fizetnek hektáronként.

     Arra a kérdésre, hogy a most meghirdetett haszonbérpályázatnak lesz-e hatása a piacra, Nagy Ferenc, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója kifejtette: várhatóan a bérleti díjakra nem lesz hatással, de biztosan lesz igény a pályázatható földterületek iránt. Mint saját tapasztalataik alapján elmondta, az elmúlt hónapokban − Jász-Nagykun, Borsod és Pest megyében − élénkült a piac: a pénzügyi és a szakmai befektetők részéről egyaránt megháromszorozódott a földvásárlások és a bérlési igények száma.

    Ez egyrészt azzal is magyarázható, hogy az euró ingadozása miatt 20 százalékkal emelkedett − művelési ágtól függetlenül − a gazdáknak nyújtott vissza nem térítendő uniós támogatás (így összege hektáronként 57 ezer forint lett), ami tovább növelte a szakmai érdeklődést. Másrészt a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére − állítja a szakember. A konkrét földárak az említett megyékben is széles skálán mozognak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 30 hektár szántót 850 ezer forint/hektár, 200 hektárt pedig 1,1 millió forint/hektár összegért kínálnak, de ha valaki 1000 hektárt szeretne egyben vásárolni, 1,4 millió forintot kell hektáronként letennie.

    Bács-Kiskun megyei szántóinak piacán szintén élénk mozgás figyelhető meg, s ez a földeladásokra és a bérleményekre egyaránt vonatkozik. Mint Sándor István ingatlanszakértő, a Kiskun Ingatlan Szakmai Kör szakmai koordinátora mondja, a földpiacot itt nem érintette a válság, mert a földet sokan a bankbetéttel egyenértékű befektetésnek tartják, emiatt a szántó, a legelő, a gyep a gazdálkodáshoz nem értő befektetők és magánszemélyek legkedveltebb földtípusa. Az itteni szántók átlagára 700−900 ezer forint között mozog, s ez olyan földekre vonatkozik, amelyek mérete nem haladja meg a 100 hektárt. Ez utóbbi alapterület felett igen ritka a klasszikus szántó, vagyis amelyen nincs üzem. A kereslet főként a 10 hektár feletti ingatlanok esetében erősödött. Az adásvételek mellett nőtt a bérbe adott földterületek aránya is a régióban, és a szakértő szerint várhatóan itt is lesz érdeklődés a most meghirdetett állami haszonbérletek iránt.

    A konkrét árak egy-egy településen belül is nagyon változóak: például jóval mélyebben kell a pénztárcába nyúlnia annak, aki olyan földterületet vásárol, amelyet a helyi rendezési terv alapján belterületbe vagy ipari területbe vonnak majd, mint azon földekért, amelyek megmaradnak mezőgazdasági művelési területnek. Ballószögön például egy több mint 8 ezer négyzetméteres szántóért és erdőért 7,5 millió, míg egy 3800 négyzetméteren fekvő tanyáért 2 millió forintot kell letenni, míg Kerekegyházán egy tanya tulajdonjoga 4800 négyzetméteres földterülettel már 900 ezer forintért megszerezhető.

Forrás: Napi Gazdaság