Hová tűnik a sertés áfa-különbözete?

Az élősertés felvásárlási mélypontját követően lassan, de biztosan emelkednek az árak. A termelők az értékesítés során már-már bevasalhatják a sertés kilónkénti „előállításának” önköltségét is. Ekkor azonban még saját lábán téblábol a kurta farkú, vagy legfeljebb kettéhasították. Kiporciózva, feldarabolva már egészen mások az árviszonyok.

Gyakran valóban követhetetlenül alakulnak az árak a sertéspiacon. A legtöbbször a gazdák, a sertéstartók sem tudják az okát. Kocson több évtizedes hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek. A kocsi Aranykocsi Zrt.-nél az ágazat évente mintegy 30 ezer darab állatot értékesít hízóként.

– Azzal, hogy az élőállat áfáját öt százalékra mérsékelték, a piacokon semmit sem lendített – mondta László Kálmán, a társas vállalkozás elnök-vezérigazgatója. – Hazánk nagyon kis pont a kontinens sertéstenyésztésében, hiszen az uniós termelésnek mindössze az egy százalékát adja.

Magyarországon jelenleg mélyponton van az ágazat. A sertésállomány létszáma az 1945-ös esztendővel megegyező, úgy 2,7–2,8 millióra tehető. Sertésfronton a nagyüzemi gazdálkodásban sem tapasztalható fellendülés – emelte ki a társaság első embere. – Nem nőtt a kereslet, nem nőttek a bevételek sem.

Tavaly a vágósertés kilónkénti átlagára 392 forint körül alakult. De akadt olyan időszak is, amikor 460 forintot is fizettek az élősertés kilójáért. Az idei első félévben ez az adat 348 Ft/kg volt. Eközben például Kocson az élőállat egy kilóját 378 forintból „állítják elő”. A termelők helyzetén valamelyest javít az úgynevezett anyakoca-támogatás, illetve a megpályázható állatjóléti támogatás. Ezt jószágonként fizeti az állam. Egy hízóra vetítve 1000–1500 forintról van szó.

– A sertéságazat hasonló cipőben jár, mint a hazai tejtermelés. Talán csak egy árnyalattal jobb a helyzete – hangsúlyozta László Kálmán. – A felvásárlás során heti ár alapján zajlik az értékesítés. Van persze úgynevezett szerződött piac is, éves megállapodásokkal, a német árutőzsde mozgásaihoz igazítva, illetve azt alapul véve. Kocson mi már tíz éve tagjai vagyunk egy kereskedelmi és értékesítési szövetkezetnek. Huszonhat–huszonnyolc tagja van ennek a tatabányai székhelyű szervezetnek, amely az eladásokat intézi. Így a kisebb mennyiségű állatlétszámmal foglalkozó gazdák is ugyanolyan feltételekkel jutnak a pénzükhöz, mint a nagyobbak. Az összefogásunknak ez az egyik lényege, valamint egyfajta biztonságot is ad. Jelenleg az élősertés felvásárlási ára végre közelít az önköltségihez, 365–372 forint kilogrammonként.

Egy dolog azonban tény: abból, hogy öt százalékra mérsékelték az élő- és félsertés általános forgalmi adóját, a termelők mit sem érzékelnek. A „megmaradt” 22 százalékból nekik semmi sem jut. Ennek okán a gazdák kérdése is jogos: ennyi pénz hol és hová tűnhet el a rendszerben? A termelőknek – sok esetben – nincs megfelelő eszköz a kezükben, hogy érdekeiket érvényesítsék. Ezért gyakran előfordul, hogy a disznók nőnek, miközben a túlsúlyos állatokból értékcsökkent „végtermék” nem lesz.

kemma.hu