Az árampiac szabályozása főleg a politikán múlik

2009. december 15., kedd 17:45

A magyar árampiac szabályozását döntően a politikai és a lobbiérdekek alakítják, a Magyar Energia Hivatalnak csak kisebb szerep jut - foglalta össze a piaci szereplők által megfogalmazott kritikát Hornai Gábor, a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének (MVKE) elnöke a szervezet évzáró közgyűlésén, kedden Budapesten.

kisebb betűméret     nagyobb betűméret    nyomtatható verzió    küldés e-mailben

A felszólalók mindegyike kifogásolta a hővel kapcsoltan termelt áram magas árát, amelyet kötelező átvennie a villamosenergia-rendszernek. Ez véleményük szerint torzítja a piacot, a többletköltséget pedig a végfelhasználó fizeti meg. 
   
Az országgyűlés hétfőn fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2015-ig meghosszabbította az ilyen kapcsolt energiát termelők számára a támogatást, még akkor is, ha a beruházás már megtérült. Eredetileg 2009. december 31-ig lett volna ez a támogatás, vagy a beruházás megtérüléséig.
   
A kötelező átvétel alá eső áramnak csak kis hányada megújuló energiaforrásból termelt villamos energia. A válság miatt az áramfogyasztás csökkent, ezen belül a kötelező átvétel alá eső villamos energia aránya eléri a 30 százalékot - mutattak rá a felszólalók. Ezért hiába csökken az áramnak mint terméknek az ára, a végfelhasználói ár főleg emiatt, mégis emelkedik - hangsúlyozták.
   
Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) osztályvezetője elmondta, hogy az év első tíz hónapjában 6,3 százalékkal csökkent a villamosenergia-felhasználás Magyarországon. A 2007 elejétől készülő előrejelzések azt mutatják, hogy az energiapolitikai döntésekben "óvatosabban kell bánni" a jövőre szóló prognózisokkal - jegyezte meg.
   
Az osztályvezető közölte, hogy a hivatal javaslatokat tett a kötelező átvételi rendszer finomítására, de ez nem a működési modellt, hanem elsősorban az átláthatóságot és a finanszírozást érinti.
   
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezérigazgatója úgy vélekedett, a kapcsolt energiatermelés támogatását "el kell felejteni".
   
Bakács István, az E.ON Hungária igazgatósági tagja arról beszélt, hogy az idén a korábbiakhoz képest likvidebb a piac, de még messze van az érett piac jellemzőitől. A régióban 2000 megawattórával kisebb a fogyasztás az egy évvel korábbinál. Magyarországon a nagyobb visszaesés az iparilag fejlettebb területeken volt. Az E.ON fogyasztói 8,6 százalékkal, az RWE-csoporthoz tartozó Elmű és Émász felhasználói 7,6 százalékkal, a Démász fogyasztói pedig 3,2 százalékkal kevesebb áramot használtak fel, mint egy évvel korábban.
   
A lakossági fogyasztás nem esett vissza drasztikusan, de nőtt a késve vagy nem fizetők száma.
   
Kaderják Péter, a REKK Regionális Energiakutató Központ vezetője az árampiaci szabályozást kritizálva azt mondta, hogy a "salátatörvény korszakát éljük", mert a jogszabályokat a szakmai egyeztetés kikerülésével egyéni képviselői indítványokkal hozzák. A szakember szerint csökkent ugyan a Magyar Villamos Művek dominanciája a piacon, de a jelentős piaci erővel rendelkező rendszert, ami az MVM kereskedő cégét aukciók megtartására kötelezi, továbbra is fenn kell tartani, azonban tervezhetőbbé kell tenni.

Forrás: MTI