Kétszázötven milliót költött a vízbázis védelmére a Vértesi Erőmű
2009. szeptember 11., péntek 11:55
Próbaüzemben már működik a Vértesi Erőmű pernye- és salaktárolójában megvalósított vízvédelmi beruházás utolsó szakasza, a 186 hektáros terület veszélyeztetett részéről összegyűjtik a szennyezett vizet és a létesítmény porzásmentesítésére használják - tájékoztatta az MTI-t a vállalat környezetvédelmi vezetője.
|
A beavatkozással a tároló körül három és fél kilométer hosszan csőhálózatot fektettek le hat méter mélységben és szivattyúhálózatot építettek ki. A vízzáró réteg felett elhelyezett csövek kiegészítve a korábbi műszaki védelmet - megakadályozzák a szennyezett víz kijutását a területről - tette hozzá Forisek István.
Az Oroszlány közelében található Vértesi Erőmű a szén és a biomassza elégetése után keletkező hulladékot, illetve a kéntelenítőből kikerülő gipszet vízzel keveri össze és a folyadékból kiváló szilárd anyagot deponálja. Korábban a zagyból kioldódó szennyeződés ellen a vízzáró rétegig leérő betonfalakkal védekeztek, azonban ezek részben elöregedtek és nyomokban szulfátszennyeződés jelent meg a közelben lévő ellenőrző kutakban.
A környezetvédelmi felügyelőség védekezési intézkedésekre szólította fel a vállalatot, ezért 186 hektáros zagytérnek azon a részén, ahol szükségessé vált, három ütemben kiépítették a plusz védelmi hálózatot, az első két lépcsőt a hatóság engedélyeivel korábban üzembe helyezték. A vízbázis védelmére fordított összeg elérte a 250 millió forintot.
Az erőmű pernyetárolója hat részből áll, ebből jelenleg kettőt használnak, ezeket locsolják, vízzel borítják, illetve az erőműi égetéshez fel nem használt faháncs és szalma keverékét elterítik a lerakó oldalán, az így kialakuló talajba később növényeket lehet ültetni. A zagytér nem használt szektoraiba füvet, és cserjéket telepítettek, a közeli Kecskéd község irányba pedig fákkal beültetett védvonalat alakítottak ki a porszennyezés megakadályozására.
Forrás : MTI
Az Oroszlány közelében található Vértesi Erőmű a szén és a biomassza elégetése után keletkező hulladékot, illetve a kéntelenítőből kikerülő gipszet vízzel keveri össze és a folyadékból kiváló szilárd anyagot deponálja. Korábban a zagyból kioldódó szennyeződés ellen a vízzáró rétegig leérő betonfalakkal védekeztek, azonban ezek részben elöregedtek és nyomokban szulfátszennyeződés jelent meg a közelben lévő ellenőrző kutakban.
A környezetvédelmi felügyelőség védekezési intézkedésekre szólította fel a vállalatot, ezért 186 hektáros zagytérnek azon a részén, ahol szükségessé vált, három ütemben kiépítették a plusz védelmi hálózatot, az első két lépcsőt a hatóság engedélyeivel korábban üzembe helyezték. A vízbázis védelmére fordított összeg elérte a 250 millió forintot.
Az erőmű pernyetárolója hat részből áll, ebből jelenleg kettőt használnak, ezeket locsolják, vízzel borítják, illetve az erőműi égetéshez fel nem használt faháncs és szalma keverékét elterítik a lerakó oldalán, az így kialakuló talajba később növényeket lehet ültetni. A zagytér nem használt szektoraiba füvet, és cserjéket telepítettek, a közeli Kecskéd község irányba pedig fákkal beültetett védvonalat alakítottak ki a porszennyezés megakadályozására.
Forrás : MTI
- címkefelhő
- területalapú támogatás, búza ára, kukorica ár, Nébih, fagykár, napraforgó ár, földvásárlás, felvásárlási ár, agrárium, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, traktor, beruházás, gabonaárak, támogatások, borászat, növénytermesztés, állattenyésztés, export, Agrárminisztérium, MVH, földtörvény, FruitVeb, földpiac, fiatal gazda, gabonapiac, kukorica, precíziós gazdálkodás, repce ár, agrárpályázat, mezőgazdasági gépek
Agrárállások
- Legfrissebb állásajánlatok
-
-
- 2022. 03 29., 07:35
Szerviz vezető
-
- 2022. 03 29., 07:27
Szerviz szerelő
-
- 2022. 01 18., 07:55
Területi képviselő-szaktanácsadó
-
- 2021. 11 25., 07:38
Marketingkommunikációs specialista
-