2023.01.31., kedd , Marcella

Átfogó programra vár az agrárenergetika

2011. július 28., csütörtök 08:22

A megújuló energia cselekvési tervében megfogalmazott célok teljesítéséhez évente mintegy 9,6 millió tonna szilárd biomasszára lesz szükség 2020-ban, ebből 3,2 millió tonnát áram-, 6,4 millió tonnát pedig hőtermelésre fordítanak majd − állapítja meg a META elemzése.

    A biogáztermeléssel és a megújuló motorhajtóanyag-gyártással kiegészítve ez 12−14 millió tonnát jelenthet. A Magyar Energiahatékonysági Társaság (META) úgy véli, a mennyiség előállítható hazánkban, ennek azonban feltétele egy átgondolt bioenergetikai program, amelynek egyelőre nem sok jele látszik. A helyzetet illusztrálja, hogy a fejlesztők a jelenlegi 2-3 millió tonnás éves biomassza-felhasználás mellett sem tudják megfelelő áron lekötni az egy-egy projekthez szükséges 50-60 ezer tonnás mennyiséget − mondta a Napi Gazdaságnak Lontay Zoltán, a META elnöke.

    Az NCST 2020-ig 400 megawatt új bioerőművi kapacitás kiépítését irányozza elő, a preferált 10 megawatt alatti egységekből 50-60-at, elsősorban magántőkéből megvalósítva. A cselekvési terv 2014 után számol jelentős felfutással a területen, a projektek azonban 3−5 év alatt valósulnak meg.

    Jelenleg a Magyar Energia Hivatalhoz befutott engedélykérelmek mennyisége sem alapozza meg a célitűzéseket. Lontay szerint a hazai beruházási környezet nem kellően attraktív, stabil jogi környezet és ösztönző rendszer hiányában. A befektetési aktivitást elsősorban a kötelező átvételi (kát) ár javíthatja. Az új kát-szabályozást megalapozó Pylon-tanulmány (Napi Gazdaság, 2011. július 5.) a META szerint a 10 megawatt alatti teljesítményű erőművek átvételi árát alulkalkulálja és megoldatlanul hagy szabályozási kérdéseket. Az NCST-t a szakma jó kiindulási alapnak tartja, azonban a végrehajtás eszközeinek kidolgozása már most nagy késésben van.

    A biomassza-termeléssel kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben és a mezőgazdasági termelők körében is. A gabonatermelők érdekeltségének megteremtését gátolja a gabona magas világpiaci ára, illetve egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő erőművi portfólió a keresleti oldalon − hangsúlyozta lapunk kérdésére Roszik György, a Primawell Kft. ügyvezetője.

    Az energiaültetvényeken a gabonánál hosszabb távon, átlagosan 3−5 év után várható termés, de problémát jelent a művelési ágak közötti átjárhatóság hiánya is. Roszik szerint a gépigény többletkiadásainak elkerülésére megoldást jelenthetnek a betakarításra specializálódott vállalkozások, amelyek révén a megyénként tervezett 2-3 biomassza-erőmű körül 10-15 kilométeres sugarú körben betakarítótelepek jöhetnének létre.

Megújulóenergia-mix 2020-ban* (százalék)
Biomassza 62
Geotermikus 17
Hőszivattyú 6
Biogáz 5
Szélenergia 5
Napenergia 4
Vízenergia 1
*a villamosenergia- és hűtés-fűtés szektorokban
Forrás: NCST

    A bioenergia-termelés makrogazdasági szempontból pozitív, a létrehozott munkahelyek utáni, illetve a cégek adó-, illetve járulékbefizetései a kát-támogatásnál magasabb összeget adnak ki − mondta Lontay Zoltán. Bizonyos elmaradott térségekben pedig a felzárkóztatás eszköze lehet a bioenergia az alacsonyabban képzett munkaerő felszívásával. A Biomassza Erőművek Egyesülése szerint a magyar gazdálkodóknak kiszámítható bevételi forrást jelenthetnek az energiaültetvények, illetve a melléktermékek értékesítése, miután az EU-s támogatások mértéke nem emelkedik a következő költségvetési időszakban.


Forrás: Napi Gazdaság


Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.