Hírek

Energiauniót követelnek EU-s szervezetek

Az Európai Unióban 2014-re létre kellene jönnie az egységes energiapiacnak, emellett azonban nem minden tagország elkötelezett. A legnagyobb tagországok ma teljesen eltérő energiastratégiát követnek.


Azonnal erőfeszítéseket kell tenni az energiatermelés, -szállítás és -fogyasztás közös európai rendszerének kialakítása érdekében; a tagországok elmulasztják vállalt kötelezettségeik teljesítését, amivel növelik az árakat, gyengítik az ellátás biztonságát és hátráltatják a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseket − szögezte le az European Economic and Social Committee (EESC), amely a Notre Europe kutatóintézettel együtt hívott össze konferenciát az Európai Energiaközösség létrejöttének előmozdítása érdekében.

Jacques Delors, a brüsszeli bizottság korábbi elnöke, az utóbbi intézmény létrehozásának kezdeményezője a tanácskozás résztvevőinek írt levelében támogatta az EESC javaslatát, amely szerint európai civil fórumot kell felállítani az energiaügyek, például az infrastruktúra-beruházások és az energiapiaci folyamatok felügyeletének feladatára. A szervezet a fogyasztók jogainak védelmével is foglalkozhatna.

Nem minden EU-tagország elkötelezett az egységes energiapiac kialakítása mellett, amelynek egy korábbi uniós döntés alapján 2014-re létre kellene jönnie − kifogásolta felszólalásában Günther Oettinger, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa. A biztos szerint az EB-nek össze kellene állítania egy jelentést arról, mi valósult meg a tervekből, mert a közös elhatározás láthatóan kevésnek bizonyult. Oettinger továbbra is az európai szintű energiahordozó-mix kialakítását és a felhasználás egységes rendszerét tartja a végcélnak − derült ki az EurActiv tudósításából.

A kormányok alapvetően biztonsági kérdésnek tekintik országaik energiaellátását, ezért elkülönülten döntenek az ezzel összefüggő kérdésekben. Így maradhat fenn például az a helyzet, hogy Franciaország 90 százalékban a nukleáris energiára alapozza ellátását, míg Lengyelország ugyanilyen arányban a szénre, Németország pedig elindult azon az úton, amelynek végén tervek szerint 100 százalékban alternatív forrásokból állítja majd elő energiaszükségletét. Ezek az eltérések a biztos szerint érveket adnak az EB-nek és az Európai Parlamentnek (EP) amellett, hogy a tagországok egyesítsék energiarendszereiket és támogassák egymást energetikai fejlesztéseikben.

Günther Oettinger biztos külön energiaügyi fejezetet akar nyitni a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokon, és úgy véli, a közös energiaellátásról folytatott vitába be kell vonni Ukrajnát, Moldovát, Grúziát, Norvégiát, Svájcot, Albániát Szerbiát, Montenegrót és az észak-afrikai térség országait is. Martin Schulz, az EP elnöke támogatja a biztos törekvéseit, de felhívta a figyelmet arra, hogy a lisszaboni szerződés 194. pontja − amely lehetővé teszi a tagországoknak, hogy önálló energiapolitikát folytassanak − aligha változtatható meg a közeljövőben.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook