Hírek

Sok a kihasználatlan lehetőség a hazai bioenergetikában

A lehetőségeinél jóval alacsonyabb szinten használja ki bioenergetikai potenciálját Magyarország, többek közt szabályozási problémákból adódóan.


    Magyarország lehetőségeinél jócskán kisebb mértékben használja ki a rendelkezésre álló bioenergia-potenciált. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlament által a közelmúltban elfogadott, az agrárgazdaság 2010-es évéről szóló jelentése szerint ennek számos – nemcsak anyagi, hanem szabályozási vagy hatósági engedélyezési – oka is van.

    Magyarország alig veszi ki részét a biogáz-felhasználás gyors európai növekedéséből: az EU-tagországokban a működő biogázüzemek száma 2009-re megközelítette a hatezret − ebből 4900 Németországban működött −, hazánkban azonban tavaly év végéig mindössze 15 létesült. Igaz, ezek átlagos teljesítménye egy megawatt volt, szemben az uniós átlag 300−500 kilowattal. Németországban azonban lakosonként 16-szor, Csehországban, Ausztriában és Hollandiában pedig ötször több energiát állítanak elő biogázból.

Hasznosítható biomassza (ezer tonna)
Megnevezés Potenciálisan
  felhasználható
Erdészeti termék 3 439
Vágástéri apadék 400
Ültetvényről melléktermék 700
Faipari melléktermék 260
Energianövények 50
Mezőgazdasági melléktermékek 8500
Összesen 13 349
Forrás: Forrás: VM

    Abban, hogy kevesebb, de nagyobb teljesítményű biogázüzem létesül Magyarországon, a cégek tőkeereje mellett az is közrejátszik, hogy bár hatályos szabályok alapvetően a megújuló áramtermelést támogatják, az egy kilowatt elektromos teljesítményre vetített 1,2-1,3 millió forint beruházási költség, valamint a jelenlegi átvételi szabályok és díjazás mellett az 500 kilowattnál kisebb teljesítményű erőművek nem működtethetők gazdaságosan. Az is problémát okoz, hogy az agrárium szezonalitásából adódóan a megtermelt áram és hőenergia maradéktalan felhasználása nehezen oldható meg. Jelenleg a legésszerűbb felhasználási mód − a képződő biogáz tisztítása és biometánná alakítása, majd a földgázhálózatba táplálása és értékesítése − sem gazdaságos.

    Magyarországon a szilárd biomassza a leginkább hasznosított energiaforrás: a 2008-ban előállított zöldenergia 83 százalékát adta, a tüzelőanyag 90 százalékban tűzifa volt, a hazai erdőkből fenntartható módon kitermelhető évi 10 millió köbméterrel szemben 7 millió körül alakul a valós kitermelés. Jelenleg 401 hektáron termelnek fás szárú és további 2122 hektáron lágy szárú energianövényt, ez évente 50 ezer tonna hasznosított biomasszát jelent.

    Magyarországon jelenleg mintegy 13 millió tonna energetikai célra is felhasználható biomassza képződik évente, ebből azonban mindössze 3-3,5 millió tonnát hasznosítanak. A statisztika szerint szinte teljesen hasznosítatlan marad a fakitermelés melléktermékeként keletkező évi 150 ezer köbméternyi vágástéri apríték, illetve a szántóföldön keletkező évi mintegy 8 millió, valamint a szőlő- és a gyümölcsültetvényeken megmaradó 700 ezer tonna biomassza.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook