Új lendületet kaphat a biomasszaszektor

 kisebb betűméret     nagyobb betűméret    nyomtatható verzió    küldés e-mailben

A zöld energiatermelésen belül az áramtermelés részaránya stagnált, a hőenergia-termelés azonban jelentősen emelkedett − e területen leginkább a biomassza alapú termelés adta a kapacitásokat, ezen belül is egyre elterjedtebbek a pelletkazánok − tette hozzá Horváth, aki szerint a növekedés leginkább a biomassza "helyzetbe hozásából" adódott, az ilyen energiatermelés részaránya a megújulókon belül a 2010-es 75 százalékról 81,5 százalékra emelkedett 2012-re. Különböző pályázatokon az elmúlt két évben 150 milliárd forintot osztottak szét támogatásként zöld projektekre, a kát rendszeren belül pedig további évi 20-30 milliárd forintot. Az államtitkár szerint a szektorban elindult piaci "öngerjesztő" folyamat támogatásra érdemes, hiszen Magyarország természetes energiaforrására, a biomasszára épül, a 2014−2020-as időszakban a KEOP tervezésében pedig a kabinet már alapul veszi majd, hogy az ilyen energiatermelés kiemelt támogatást kapjon. Horváth úgy látja, a pellettechnológia fejlődése alacsonyabb piaci árat eredményez majd, így a lakossági szegmensben is versenyképessé válhat ez az energiaforrás.

Magyarország megújulóenergetikai cselekvési terve szerint a biomassza hasznosítása 2020-ig 50 százalékkal emelkedik majd − ehhez azonban lényegesen hatékonyabb kazánokra van szükség, hasznosítani kell az erdészeti, illetve mezőgazdasági hulladékokat, melléktermékeket, valamint rövid vágásfordulójú energiaerdők telepítésével növelni kell a rendelkezésre álló biomassza mennyiségét, 40-ről 60 petajoule-ra − hangsúlyozta Glattfelder Béla, a Magyar Megújuló Energia Platform elnöke, fideszes európai parlamenti képviselő. Véleménye szerint utóbbira jó esély mutatkozik, az EU közös agrárpolitikája ugyanis arra ösztönzi majd a gazdákat, hogy ha nem akarnak pillangós növényeket termelni a termőterületek 5 százalékát jelentő úgynevezett zöldítési területeken, illetve nem akarják ezeket parlagon hagyni, akkor ott rövid vágásfordulójú energiaerdőt telepítenek. Az energiaerdők a normál magyar erdőkhöz képest akár tízszeres éves hozamot hozhatnak, a profit pedig körülbelül kétszerese annak, amit kukoricával el lehet érni − tette hozzá Glattfelder.

A platform két területen látja fontosnak az adókedvezményeket: egyrészt a beruházások támogatásánál szorgalmazzák, hogy a fejlesztésben gondolkodó magánszemélyek szja-kedvezményt kapjanak, az elnök szerint ez a javaslat már tárcaközi egyeztetésen van, egy másik, szintén a platformhoz kötődő indítvány szerint pedig akik már rendelkeznek valamilyen megújulós áramtermelő berendezéssel és képesek arra, hogy a megtermelt energiát értékesítsék (ha például a kazán több hőt termel, mint amennyit felhasznál a fogyasztó és például a környéken értékesítené), akkor ne kelljen áfát, illetve szja-t fizetni az ilyen tranzakciók után.

A jelenlegi KEOP biomassza-ellenes − fogalmazott az elnök, a pályázatok ugyanis például a fűtés-korszerűsítésnél csak A, B vagy C energiaosztályba tartozó épületeket fogadnak el, miközben a vidéki középületek nagy része ennél rosszabb besorolású (miközben az utólagos hőszigetelés megtérülése tizenöt-húsz év is lehet, szemben a biomassza alapú fűtés ötéves időszakával, illetve munkahelyteremtő hatásával). Glattfelder szerint emellett a pályázatok elbírálási idejét is rövidíteni kell, ez ugyanis számos beruházás megvalósulását tette lehetetlenné, a piacot pedig szinte szimbolikus támogatással fel lehetne élénkíteni, ha ehhez kiszámítható támogatási politika kapcsolódna.