Agromaffia: az élelmiszer-hamisítás jobb üzlet, mint a kábítószer

Ötvenezer hektoliter olasz bort zároltak a hatóságok azért, mert azt feltételezik, hogy hamisították. Bár laboratóriumi vizsgálatok még nem igazolták, de gyanús körülmények azért vannak. Nemcsak a borral csalnak, élelmiszert hamisítani hatalmas üzlet.

Az egyik legnagyobb haszonnal járó üzlet a világon, az élelmiszerek hamisítása. Egy uniós felmérés szerint Európában, az elmúlt tíz évben a kábítószer után a legnagyobb üzlet lett. Nem is csoda ez, ha belegondolunk például abba, hogy a német élelmiszer-ágazat nagyobb méretű és nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a járműipar.

A hamisítható élelmiszerek közül most éppen a borral van baj, méghozzá az Olaszországból érkező borokkal. A hazánkba bejövő tételek közül legutóbb 50 ezer hektolitert zároltak. Három olyan pincészet ellen is jövedéki vizsgálat indult ugyanis Olaszországban, akik exportálnak hozzánk bort.

Ezek a nagyüzemek korábban az EU által támogatott lepárlásra termesztettek nagy mennyiségű szőlőt. Ez a fajta támogatás azonban megszűnt, így a lepárlásra szánt bormennyiség felszabadult. Így kerülhetett a piacra a literenként 72–80 forintos folyóbor. Érdemes tudni, hogy egy liter bor előállításához 1,3–1,4 kilogramm szőlőre van szükség, miközben 70–80 forintnál olcsóbban sehol nem lehet a szőlő kilóját megvenni. Magyarországon egy liter bor önköltségi ára ezért mozog 110–120 forint között.

Az olasz bornak azonban nemcsak az ára gyanús. Az is feltűnő, hogy a legtöbb onnan származó bor egységesen 9,5 alkoholfokos, azaz éppen a legalacsonyabb, amit még az Európai Unió borként elismer. Ráadásul a borászok arról is beszélnek, hogy az olasz bor rendelésekor előre meg lehet határozni, mennyi legyen az alkoholfoka.

Igaz, míg 2014-ben mintegy 300 ezer, idén már csak 125 ezer hektolitert hoztak be eddig az országba. Hivatalosan – teszik hozzá a gyanakvóbbak, akik szerint papírok nélkül legalább ugyanennyit. Úgy pedig az évi hárommillió hektoliteres magyar piac 18–20 százaléka érkezett külföldről, miközben ezzel a hazai szőlő felvásárlási árát alaposan leverték. Ezekből a behozott borokból ugyanis magyar bornak látszó nedű lesz: vagy azt írják rá: „Magyarországon feldolgozott termék”, vagy apró betűvel azt, hogy az Európai Unió különböző országaiból származó borok keveréke. Érdemes tehát megnézni a címkét.

Nemcsak a borok, minden élelmiszer esetében fontos a tudatos választás. Habár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárokban jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a kereskedelemben bárhol előfordulhatnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) azért dolgozik, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat.

Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője egy korábbi interjúban azt mondta: „Többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak. Ha egy termékben több a só, vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is, ha a fogyasztót ez nem veszélyezteti.

Természetesen az már kockázatos, ha egészségre káros összetevővel pótolnak valamit a gyártók, ahogy az is, ha ismeretlen helyről származó húst árulnak, lejárt fogyaszthatósági idejű, vagy romlott terméket átcímkéznek, vagy bármilyen módszerrel újra eladhatóvá tesznek. Ha külföldi terméket adnak el hazaiként, vagy csapvizet ásványvízként, az szintén hamisítás, de vannak olyan csalások is, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyítani.”

Ilyen például, amikor valami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisítani paprikaőrleményt, gesztenyepürét, kakaót, ömlesztett sajtot, darált diót, darált húst vagy mézet is.

Az utóbbi időben leggyakrabban a védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza, és amióta divatosak a bio, házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt így reklámozzák. Nemcsak készterméket: hamisított vetőmagot, növényvédőszert és virágföldet is nagy mennyiségben foglaltak le az elmúlt években.

Habár az európai viszonylatban hazánkban nem jelentős mértékű a hamisítás, nagyon szigorú ellenőrző rendszer működik. A három éve a NÉBIH keretein belül létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatóságához hasonló, szervezetten és célzottan működő felderítő csoport csak Norvégiában és Olaszországban működik az unióban. Utóbbi érthető is, náluk a legelterjedtebb a hamisítás. A rekordnak számító évben, több mint 14 ezer ilyen esetre derült fény és a hatóságok 24 millió kilogramm terméket foglaltak le mintegy 850 millió euró értékben. Kiszámolták: az olívaolaj hamisítás például több pénzt hoz, mint a heroin kereskedelem. A hamisítás főleg olyan termékeket érint, amelyek Made in Italy címkével külföldön is nagy keresletnek örvendenek. Mozzarella sajtok és olívaolajok mellett sűrűn szerepelnek a listán sonkák, vizezett borfajták és szennyezett vízben tenyésztett kagylófélék. Az olasz agrártermelők szövetsége legalább évi 12,5 milliárd euróra becsüli az agromaffia üzleti forgalmát.

Élelmiszerbotrányok a világban

BSE kór
Kergemarhakór (BSE, szivacsos agysorvadás) járvány pusztított Angliában, Németországban és több más Nyugat-európai ország szarvasmarha állományában a kilencvenes évek második felében. A betegség miatt több millió állatot pusztítottak el. Azóta komoly intézkedéseket vezettek be a kór jelzésével, izolációjával, a hústermékek biztonságával kapcsolatban szerte a világon.

Melamin botrány
A ragasztógyártásban használt melamint kevertek több tízezer tonna tejporba 2008-ban Kínában azért, hogy fehérjében dúsnak tűnjön. A tejporból főként gyerektápszerek, de más élelmiszerek is készültek. Kínában mintegy 300 ezer csecsemő és gyerek betegedett meg, legalább hatan meghaltak. A felelősök közül több tucatnyi embert ítéltek el, kettőt kivégeztek.

Guargumi ügy
Magas dioxin és pentaklorfenol tartalmú guargumi kerül 200 európai élelmiszercégekhez Indiából svájci importőrön keresztül 2007-ben. Az amúgy biztonságos guargumi főleg tejtermékekben, sajtokban és sütőiparban alkalmazott állományjavító anyag.

Dioxin szennyezés
Mintegy 4700 baromfi és sertéshizlaló telepet zártak be 2011-ben Németországban a takarmány dioxin szennyezettsége miatt. A dioxin egyike a legveszélyesebb környezeti mérgeknek, kisebb dózisban is veszélyes, rákkeltő hatása miatt. A konkrét esetnél egy gomba visszamaradt méreganyaga fertőzött meg nagy mennyiségű ipari zsírt, amivel a takarmányokat dúsították egy német üzemben.

Halálos zöldségek
Több mint harminc halálos áldozatot követelt 2011-ben egy hasmenésjárvány Németországban. Az eseteket a coli baktérium egy veszélyes fajtája okozta, amiért előbb spanyol uborkát, később salátát és paradicsomot is gyanúsítottak, de az is szóba került, hogy egy biokertészetben előállított csíra terjesztette a baktériumot. Hatszáz ember került válságos állapotban kórházba.

Lóhús balhé
Nagy-Britanniában 2013-ban kerekedett botrányt abból, hogy egyes marhahúsos lasagna-készítmények valójában 60 százaléknál nagyobb arányban, sőt egyes esetekben 100 százalékban lóhúst tartalmaztak, amelynek fogyasztása tabunak számít a lóversenyek hazájában. A botrány európai méreteket öltött: több országban is találtak olyan termékeket, amelyekben nem lehetett volna lóhús, mégis kimutatták.

VGO