Az aszály ellenére jó évet zárnak a méztermelők

A tavalyinál jobb évet zárhatnak az idén a hazai méztermelők. Bár a perzselő forróság nem tett jót az ágazatnak, az előző évihez képest így is ezer tonnával több méz kerülhet a polcokra, mint egy évvel korábban. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta: a méhállományok mintegy tíz százalékának felmérése után az látszik, hogy a hazai méztermés megközelítheti a 20 ezer tonnát, az előzetes adatok 19500 tonnáról szólnak.

Szavai szerint a hungarikumként elismert, kiváló minőségű akácmézből az idén sikerült többet termelniük a méhcsaládoknak, mint egy éve. Mindezt annak ellenére, hogy a legtöbb vándorméhész a kedvezőtlen időjárás miatt csak az első akácvirágzás alkalmával legeltette a méheit. A síkvidéken és a magasabban fekvő erdős területeken négy-öt nap különbség van az akác virágzása között. Míg az első virágzás jó hozamokkal zárult, az északi területeken a zivataros időjárás gyakorlatilag meghiúsította a nektárhordást.

Az akácméz esetében a zivatarok, a vegyes virágméznél és a napraforgónál az aszály csökkentette a termelést. Mivel nyáron alig virágzott a rét a nagy szárazság miatt, így vegyes virágméz csak elhanyagolható mennyiségben termett, és napraforgómézből is csak az átlag felét sikerült kipergetni – jegyezte meg az elnök.

Meglátása szerint az indulóárak kedvezően alakulnak: egy kiló vegyes virágmézet a szezon elején 800 forintért vettek át a felvásárlók, majd ez az ár az utóbbi napokban 850 forintra emelkedett. A legdrágábbnak számító akácmézért 1500 forintot kapnak a termelők. Az elnök szerint nem kell sietni az üzletkötésekkel, a következő hetekben, hónapokban ugyanis még emelkedhetnek az árak. – Az első szerződések már teljesültek, a következő felvásárlási hullámra pedig szeptember és október környékén kell számítani – mondta. Az árak tavaly történelmi magasságokba emelkedtek, egy kiló akácméz átvételi ára 1900-2000 forintra nőtt. A szakember szerint az idén ekkora árra nem lehet számítani, de ha az 1500-as szint egy kicsit emelkedik, a termelők azzal is elégedettek lesznek.

Bár a hazai fogyasztás az OMME adatai szerint az elmúlt években szerény emelkedést mutat, a hazai mézek 73-75 százalékát a külföldi piacokra értékesítik. A magyar méz a világpiacon különlegesen jó minőségűnek számít, ezt az árat pedig külföldön meg is fizetik a vásárlók. A hazai piacon ugyanakkor a minőség helyett sokan még mindig az ár alapján döntenek. Az egyesület ezért arra törekszik, hogy teljes körű legyen a hazai vásárlók tájékoztatása. Egy importmézzel kevert terméken például a gyártó pontosan tüntesse fel, hogy a méz hány százaléka származik például Kínából, vagy a tengerentúlról. A GMO-t engedélyező országból érkezett termék esetében pedig feltétlenül tüntessék fel a génmódosítást. A vásárlók ennek tudatában döntsék el, hogy az esetleges 200 forintos különbség megéri-e a minőségi kockázatot.

Az OMME – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései mellett – minden évben közel 150, kereskedelmi forgalomban kapható mézet vizsgál meg. A legutóbbi ellenőrzés Mészáros László szerint kedvező eredménnyel zárult, de ennek ellenére azt tanácsolja a tudatos vásárlóknak, hogy termelőknél vegyék meg a természetes édesítőszert. Így biztosak lehetnek abban, hogy jó minőségű áruhoz jutnak, ráadásul az árak is kedvezőbbek lehetnek, hiszen sem a forgalmazó, sem a kereskedő haszna nem rakódik rá a termékre. A hazai mézfogyasztás ösztönzésére nemrég – szlovén méhészek kezdeményezésére – európai mézes reggeliket tartottak közel hetven iskolában. A program sikerrel zárult, a legifjabb generáció pedig megismerhette, hogy milyen előnyökkel jár az egészséges édesítőszer fogyasztása.

NGO