Hírek

Becsapja a hazai tejtermelőket az Unió?

Magára hagyta a magyarországi tejtermelőket az Európai Unió. Az ágazat szereplői szerint a balti államoknak külön mentőcsomagot szavazott meg Brüsszel, a hazai termelők viszont semmilyen kompenzációt nem kapnak az orosz embargó és az uniós túltermelés kapcsán kialakult tejválság kapcsán. A nyugati államokból érkező import ugyanakkor már nemcsak a tej, hanem a feldolgozott áruk, így a sajt árát is alaposan lenyomja.

Semmilyen segítséget nem nyújt a hazai tejtermelőknek az Európai Unió az orosz embargó meghosszabbítása és a többlettermelés miatt kialakult válság kezelésében. Holott a balti államok számára nemrég mintegy 28 millió eurós, közel 9 milliárd forintos támogatási csomagot szavazott meg a közösség – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke.

A szakember szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók meghosszabbítására adott válaszként az orosz fél is fenntartja az egyes termékek behozatalára vonatkozó tilalmat. Így az Európai Unióban kialakult többletnek továbbra is új piacokat keresnek az uniós termelők, az árakat pedig folyamatosan leszorítja a kínálati piac. Ennek hatásaként Magyarországra alig 700 forintos áron exportálják a sajtot a holland, német és dán feldolgozók, holott ez az árszint még az alapanyagköltségeket sem fedezi – szögezte le a szakember.

Szerinte gyanúra ad okot, hogy a korábbi években az alacsony árak ellen hangosan tiltakozó észak- és nyugat-európai termelők most csendben vannak. – Két évvel korábban Németországban 42,5 cent volt a nyers tej felvásárlási ára, akkor a gazdák élesen tiltakoztak az alacsony árszint ellen. Ma már csak 30 centet kapnak egy liter tejért, panaszt azonban egyelőre nem hallottunk – mondta. Szavai szerint felmerül a lehetősége annak, hogy a nyugati gazdák soron kívüli támogatást kapnak. Sőt, az unió által többször is hangoztatott önmérséklet betartása sem vonatkozik a nyugati versenytársakra. A terméktanács szerint Belgiumban a tejtermelők a tehénlétszám növelésén dolgoznak, míg egy bajor feldolgozó nemrég jelentette be, hogy 77 milliós beruházást készít elő, amivel 30 ezer tonnával növelni fogják az éves sajtgyártásukat.

Mélykuti Tibor szerint az sem jelent nagy segítséget a hazai termelőknek, hogy az unió meghosszabbította a tavaly elindított tejpor-intervenciós felvásárlását. Itt ugyanis – egy liter tejre átszámítva – 55 forintot kapnak a termelők, míg az önköltségi ár 100 forint körül mozog. A sajt magántárolására nyújtott támogatás jelentős részét pedig az olasz feldolgozók azonnal lekötötték, mire az EU észbe kapott, már a forrás nyolcvan százaléka elfogyott – mondta.

Meglátása szerint a jelenlegi válságos helyzetből csak a hazai feldolgozóipar versenyképességének javításával lehet megtalálni a kiutat. A kisgazdaságok mellett pedig a nagyüzemek fejlesztését is támogatni kell, itt dolgozzák fel ugyanis a hazai nyers tej nyolcvan százalékát – hívta fel a figyelmet. Az idén nem éri meg külföldre eladni a magyar tejet, a hazai felvásárlási árak ugyanis 15 forinttal magasabbak az exportnál. Az elmúlt évek támogatásainak hatására jelentősen megnőtt a hazai termelés, a többletet pedig korszerű, versenyképes üzemekben kellene feldolgozni a terméktanács elnöke szerint.

Az európai tejágazat helyzete nemrég a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén is szóba került. A visegrádi négyek, Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával kiegészülve, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a tejtermelők pozíciójának javítására. Javaslatuk szerint az uniónak növelnie kellene a vaj és a sovány tejpor intervenciós árát, az export visszatérítések újbóli bevezetésével pedig stabilizálja a piacot. A visegrádi országok emellett a termelők kieső jövedelmének kompenzációjára is javaslatot tettek.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés