Dömping van az olcsó import sertéshúsból

Az ágazati szereplők abban bíznak, hogy a hónapok óta tartó árhullám aljára értünk, a következő hónapokban pedig stabilizálódhat az orosz embargó miatt kialakult válsághelyzet.

Folytatódott a sertéshús árának mélyrepülése, júniusban csupán 451 forintot fizettek a vágóhidak a vágósertés hasított súlya után, ami 13 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből kiderül, hogy a vágósertés mellett a termékpálya további fázisaiban is mérséklődtek az árak: a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014 azonos hónapjában. A fogyasztói árak ennél kisebb ütemben ugyan, de szintén csökkentek. A sertéskaraj 1,4 százalékkal, míg a sertéscomb 4,4 százalékkal volt olcsóbb idén júniusban, mint egy éve.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Napi Gazdaságnak azt nyilatkozta, a júniusi adat az utóbbi időszakban tapasztalt árhullám legalját jelenti, várakozásaik szerint a következő időszakban európai uniós szinten ismét lassan növekvő kereslet várható, így az árak is lassan stabilizálódhatnak, esetleg kissé emelkedhetnek is. A szakember szerint a több hónapja tartó áreső oka – tavasszal például nem volt ritka a 30-40 százalékkal alacsonyabb vágósertésár, mint egy évvel korábban – a többszörös orosz embargó következménye. A sertéspestisjárvány miatt élő állatot, az élelmiszerekre vonatkozó importtilalom miatt pedig húst sem tudtak szállítani az uniós termelők az orosz piacra. Emiatt jelentős készletek halmozódtak fel a közösségben. 
Voltak olyan országok, amelyek sikerrel találtak új piacot, mint például a dán és a német termelők, ám ez a hazai állattartóknak és feldolgozóknak – egy-két kivétellel – nem sikerült. Ezzel szemben az unióban – a magántárolási támogatás lejártával – jelentős dömpingáru jelent meg, ami visszavetette az árakat. Az importnyomást jól szemlélteti, hogy az idei első negyedévben – a statisztikai hivatal adatai alapján – az élősertés-behozatal 43 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban. A legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Hollandia volt. A Szlovákiából vásárolt sertések mennyisége több mint a kétszeresére nőtt. A Németországból és a Hollandiából származó élő sertések volumene egyaránt 8 százalékkal bővült. Az exportunk ezzel együtt szinte teljesen ellehetetlenült, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján április végéig 46 százalékkal csökkent hazánk élősertés-kivitele az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Szerbiába például 89 százalékkal kevesebb állatot adtunk el, míg a szlovák exportunk 68 százalékkal esett.

A legutóbbi jelentések szerint a hazai sertéslétszám jelentősen nőtt, a június elsejei adatok szerint 3,124 millió sertést tartottak Magyarországon. Ezen belül az egyéni gazdaságokban 810 ezerrel, a gazdasági szervezeteknél 2,8 százalékkal emelkedett a sertések létszáma: 2,314 millióra nőtt az állatok száma. Az ágazati szakemberek szerint a kedvező statisztika azonban elsősorban a fehéredő gazdaságnak köszönhető, a valós növekedést a külpiaci tényezők nem indokolják. Németh Antal szerint az elektronikus áruforgalom-ellenőrzés, valamint a kedvező áfamódosítások miatt egyre több egyed jelenik meg a valós statisztikákban. Emellett az elmúlt években végrehajtott korszerűsítések és a viszonylag kedvező takarmányárak hathattak pozitívan az állatállomány növekedésére.

NGO