Hírek

Elutasítja a mezőgazdaság az extrateher bevezetését

A többszörös adóztatás iskolapéldája, és a díjfizetési mentesség, valamint az eltérő díjfizetési alap megszabása miatt diszkriminatív is a jövőre bevezetni tervezett élelmiszerlánc felügyeleti díj – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége.


    Ne támogassák a nemzetgazdasági tárca költségvetést megalapozó törvényekről szóló jogszabályában az élelmiszerlánc felügyeleti díj bevezetését – ehhez kéri az országgyűlési képviselők és a parlament mezőgazdasági bizottságának támogatását kéri a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az érdekképviselet szerint a költségvetési megvonások miatt a hatóság alapfeladatai ellátása érdekében bevezetni tervezett új díj egyrészt tovább növeli a még mindig nehéz helyzetben lévő, legálisan működő állattartó vállalkozások, valamint a kertészetek terheit – lényegében megduplázza az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcímeit – , erősen növeli az adminisztrációs kötelezettségeket, másrészt a jelen formájában erősen diszkriminatív is.

    A gazdálkodók jelenleg is jelentős összegeket kénytelenek fizetni a hatósági laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséért, az állat- és növényegészségügyi eljárások igényléséért, valamint a nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért. Az állattartóknál pedig a MOSZ szerint az újabb fizetési kötelezettség már túllép az elviselhetőség határán. A díjfizetés alóli mentesség, illetve az eltérő díjfizetési alap alkalmazása hátrányos megkülönböztetést tartalmaz – állítja a MOSZ közleménye. A kis- és középvállalkozások, és az egyéni vállalkozásokat is az árbevételük után kötelesek fizetni a tervezet szerint, míg a természetes személyek 8 millió forint bevételig egyáltalán nem fizetnek, de azon felül is csak a bevallott jövedelmük után. Ez egyébként tovább növelheti az emiatt már épp eleget kárhoztatott őstermelői körben a feketegazdaságot, de a kisebb vállalkozások számára is erős ösztönzést jelent arra, hogy felszámolva a vállalkozást, inkább az őstermelői formát válasszák a jelentős adózási és adminisztratív előnyök miatt. Ugyan az újabb díjtétel, az élelmiszerlánc felügyeleti díj nem esne az utóbbi körbe – mivel akkor is fennáll a bevallási kötelezettség, ha nem kell megfizetni.

    A MOSZ szerint egyébként ez a bevallási kötelezettség, illetve az a tény, hogy a késedelem pótlék megállapításához az adózás rendjéről szóló törvényrendelkezéseit kellene alkalmazni a tervezet szerint, tovább erősíti a díj adójellégét. Ez pedig szerintük ellentétes a kisadók megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos kormányprogrammal. Az új jogcím alapján kivetett díjfizetés példája a többszöri adóztatásnak, ami jogilag is vitatható,és amelynek alkalmazását a MOSZ elutasítja.

    A parlament mezőgazdasági bizottságában egyébként már Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter múlt heti meghallgatásán is fölvetődött a probléma. Gőgös Zoltán (MSZP) sérelmezte, hogy a kormány az előzetes bevételi tervek alapján 3-5 milliárd forintot várna jövőre az ágazat szereplőitől ezen a címen, ami egyébként szerinte a szektorban működő vállalkozások iparűzési adójának hozzávetőleg a felét teszi ki. A miniszter válaszában megemlítette, hogy az intézkedéssel az állattartók és húsfeldolgozók korábbi terheit szeretnék szétteríteni az ágazatban, egyébként pedig nem emlékszik 3-5 milliárdos összegre a bevételi tervben.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook